Először végeztek agyműtétet robot segítségével Magyarországon. A ROSA nevű, csúcskategóriás francia idegsebészeti készülék segítségével a Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be egy páciens fejébe az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben.
A sajtótájékoztatón bemutatták a műtétről készült kis filmet – megtekinthető az agykutatas.hu-n –, ahol jól látható, milyen remegő kézzel volt csak képes tartani az újságot az operáció előtt. Onger György most jól van, jól érzi magát, megmutatta, teljesen mozdulatlan kezében a papírlap, gond nélkül tudja olvasni. Elmondta: az operáció háromnegyed részében ébren volt, fájdalmat nem érzett, egyedül az volt kellemetlen, hogy a robot órákon át szinte satuba szorítva tartotta a fejét.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Programjának 1,2 milliárdos támogatása tette lehetővé, hogy az intézet és a Femtonics Kft. konzorciuma beszerezhesse a több százmilliós egykarú szerkezetet.
A bonyolult szerkezet pontosan és gyorsan végezte a dolgát. Mivel az agy belsejében történnek azok a jelenségek, amelyek kutatási, vagy gyógyítási szempontból jelentőséggel bírnak, lényeges a sebészeti robot szerepe, mert az az embernél sokkal pontosabban, tizedmilliméteres pontossággal képes eljutni a mély agyi idegmagvakig is.
A műtétet vezető Erőss Lóránd idegsebész az intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője irányította. Ő és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik úttörő idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával, alkalmazásával. Olyan műtétet, amilyet most áprilisban a robot segítségével végeztek, gépi segítség nélkül már 1990-es évek óta végeznek. Az eljárás neve a mély agyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a beteg fejébe.
A ROSA olyan robot, amelyet elsősorban epilepszia, Parkinson-kór és más mozgászavarok kezelésére fejlesztettek ki, a beavatkozások nagy pontosságú végzésére. Franciaországban 15, Németországban 5, Belgiumban, Svájcban, Olaszországban, Magyarországon egy-egy ilyen készülék van telepítve. Az USÁ-ban 51 található, Ázsiában és Ausztráliában pedig 22. Azokat a mikrosebészeti technikákat, amelyeket a 70-es 80-as években a mikroszkópok segítségével fejlesztettek ki, a digitalizáció elképesztő mértékben átalakította. Ennek a fejlődésnek az eredménye ROSA, amely a maga 400 kilogrammjával 0,6 milliméter pontosságú munkára képes.
Ezek lényegében agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgászavarban résztvevő hálózatok hibás működését. A műtéthez első lépésben agyi képalkotó eljárásokkal pontosan fel kell térképezni, milyen agyterületekre érdemes elhelyezni az elektródákat, milyen irányokból kell behatolni az agyba a koponyán fúrt lyukakon keresztül. A műtét során ezeknek az irányoknak a tartásához nagyon precíz és hosszadalmas beállításokra van szükség, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete a Parkinson-kór esetében egy 3x6 milliméteres mag hátsó harmada. Ilyenkor nagy segítség a robot célzási pontossága és gyorsasága. A készülék előnye, hogy több szögből képes figyelni az agy hálózatát, gyorsan dolgozik, egy-egy elektróda beültetése eddig húsz percet is igénybe vett, ROSA-val egy implantáció négy percre rövidül. Mindig ellenőriz, nem téved, így az emberi hibafaktor sem játszik szerepet egy műtét során.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek azok a műveletek, amelyeket a robot teljesen önállóan elvégez az ember helyett, Erőss Lóránd elmondta: a tervezést a robot szoftverével végezzük. A konkrét cselekvés kezdetekor a fúrást már a sebész végzi, de a fúrót a robot tartja. Az is az ő feladata, hogy az eszközök pontosan a behatolás helyéhez kerüljenek, és az agy mélyére való haladás közben is tartsák a helyes irányt. Be lehet programozni ROSÁ-t, hogy ő maga lépkedjen az eszközzel, de általában sokszoros ellenőrzés mellett ezt is a sebész végzi. A behatoló elektróda tartóját a robot támasztja, így biztosított, hogy az a helyes irányba haladjon. „A négyszáz kilogrammot nem véletlenül említettem, ez nagyon merev szerkezet, több tonnát elbír, nagyon stabilan képes rögzíteni a beteg fejét. A pontatlanság a képalkotásból adódik, mert az ember akkor is mozog, ha nyugodtan fekszik, és maguknak a képalkotó eljárásoknak is van egy négyzetmilliméteres felbontatási határa, de ennél nagyobb pontosság nem is szükséges, mert a stimuláció lefed ekkora területet ” – magyarázta a sebész. „A ROSA az agykamrai tumorműtétekre, hipofízis tumorműtétekre gerincsebészetre, orron keresztül végzett endoszkópos agytumor eltávolító műtétekre is alkalmas. A cél, hogy például egy nagy daganatot az orron keresztül úgy vegyünk ki, hogy nem ejtünk vágást az arcon, nem nyitjuk meg a koponyát" – tudjuk meg Erőss Lórándtól.
