A vállalkozások megítélése szerint Magyarországon jelentősen romlott a bíróságok függetlensége az előző évhez képest. Míg 2017-ben a cégeknek csaknem a fele úgy vélte, hogy az igazságszolgáltatás teljes vagy elfogadható mértékben független, addig idén több mint tíz százalékkal kevesebben gondolják így – derül ki az Európai Bizottság idei úgynevezett igazságügyi eredménytáblájából, amely a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerének működéséről igyekszik képet adni. Az összegzés szerint a vállalkozások a gazdasági szereplők és a kormány, illetve a politika nyomásgyakorlását tekintik a függetlenséget leginkább gátló tényezőknek.
A magyar közvéleménynek ennél kedvezőbb a véleménye. A lakosságnak körülbelül a fele úgy látja, hogy az igazságszolgáltatás független, és ez az arány három éve változatlan. De a magyaroknak csaknem a harmada ezzel ellentétes véleményt képvisel. Utóbbiak – akárcsak a vállalatok – a gazdasági és a politikai beavatkozást hibáztatják azért, hogy csorbul a bíróságok és a bírák függetlensége.
Az Európai Bizottság – a szokásoknak megfelelően – ezúttal sem minősítette a bíróságok függetlenségét, hanem csak azok társadalmi megítélését vetette össze. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert a Fidesz gyakran mutogat a brüsszeli igazságügyi eredményjelző táblára, mint annak bizonyítékára, hogy Magyarországon független az igazságszolgáltatás.
Idén először az Európai Bizottság összehasonlítja az ügyészségi szervezetek irányítását is, megállapítva, hogy a tagországok túlnyomó többségében az ügyészség függetlenebbé válik, nem a kormánynak alárendelten működik. Formailag ez a helyzet Magyarországon is, hiszen a közölt mutatók szerint sem a parlament, sem a kormány nem adhat utasításokat az ügyészségnek. Az értékelés ugyanakkor nem minősíti a főügyészség és az ügyészségek közötti belső függőségi kapcsolatokat, és a szervezet működését. Az Európai Bizottság ezt megteszi a nemrégiben közzétett országspecifikus ajánlásaiban, amelyekben úgy fogalmaz, hogy az ügyészségnek jobban helyt kell állnia a korrupció elleni harcban.
Az igazságügyi eredménytábla alapvetően jó osztályzatot ad a magyar igazságszolgáltatás hatékonyságának, a polgári és kereskedelmi jogi eljárások hosszúsága az uniós átlag fölött van. A pénzmosás elleni küzdelem terén indított elsőfokú eljárások 2015-ben még három évig tartottak, ezt 2016-ra a felére sikerült leküzdeni, de Magyarország még ezzel is a legrosszabban teljesítő hét tagállam között van.
