Pozsonytól szűk egyórányi autóútra olyan színes kirándulóhelyeket, várakat, kastélyokat, borospincéket és kézműves műhelyeket találunk, amely miatt akár több napot is érdemes eltölteni a Kis-Kárpátok kapujában.
A habáni motívumokat visszatükröző kerámiáról híres Modorban megnézhetjük például, miként ötvözik a hagyományos stílusjegyeket a modern formavilággal, s hogyan lesz egy közeli vadászkastélyban talált kép stilizált nyula, madara vagy épp farkasa egy funkcionális vajtartó, müzlis tál éke. De ez a fajta "újratervezés" köszön vissza egy közeli faluban, Pezinokban, ahol egy régi malomépületből varázsoltak galériát, s az őrlők, pelyvázók, hombárok és fatárlók szomszédságában profi és amatőr művészek képei, szobrai köszönnek ránk.
Ha szerencsénk van, nemcsak a hagyományos turisztikai látványosságok - templomok, tornyok, múzeumok - nyílnak ki előttünk, de akár a helyiek mindennapi életébe, szokásaiba, lakáskultúrájába, életvitelébe is bepillanthatunk egy kis időre. Modorban harminchárom olyan hagyományos borházat találni, amelyben ma is élnek családok, s amelyeket időről-időre megnyitnak az érdeklődők előtt. Így jutottunk be egy helyi festő portájára, s egy idős asszony lakóházába is, ahol a tisztaszoba, konyha, kamra, istálló, csűr, kert és szőlőültetvény a régi megszokott rendben épül egymásra, igazolva eleink okos életszervezését, s mindennek a rendjét.
A Pálffyak gyógyszertára
Nemcsak a házak, a pincék is kinyitnak errefelé tavasztól késő őszig hétvégente, s az együttműködésnek köszönhetően mindig más és más borfalu kerül sorra – ottjártunkkor épp Senkvice tárta ki kapuit a borkedvelők előtt. Az idelátogató külön térképet kap, amely alapján a nagyobb borászatoktól kezdve a kis kézműves gazdálkodókig keresheti fel a helyeket. A zöld veltelini és a chardonnay, a kékfrankos a magyar ízlelőbimbó számára is ismert, de olyan helyi nemesítéseket is kipróbálhatunk, mint a Dunaj, a Nitria vagy épp a Devin. Ne lepődjünk meg, ha a Rubint kóstolva nem a szőlő, hanem a ribizli jut eszünkbe, errefelé az édesebb gyümölcsboroknak is nagy kultusza van. Egy ilyen „nyitott nap” méltó megkoronázása egy errefelé ugyancsak sajátos vendéglátási formának. A bazini járásban lévő Slovensky Grob híres családias éttermeiről. Egy-egy normál lakóház végében ott a pici étterem, amelyet a família működtet, s pompás libákat, krumplis-szilvalekváros lepénykéket és süteményeket sütnek.
Kulturális és történelmi csemegének pedig a közelben ott van a Vöröskő vára, a legendával, mely szerint III. Béla lánya, aki apjától ajándékba kapta az itteni területet, Cseszte község keleti oldalára szerette volna építtetni a várat, de hallgatott az itteniek tanácsára. A vár ma is az egyik legépebben megmaradt erődítménynek számít, amely belül csodás módon reneszánsz-barokk palotát rejt, történelmi bútorkiállítással, a reneszánsztól a historizmusig terjedő lakberendezési formákkal, a Pállfyak által örökül hagyott gyógyszertárral, könyvtárral és szökőkúttal. De Pozsony is mindig kínál újdonságot: két éve a vár kertje újult meg, versailles-i hangulatot árasztva, a barokk lépcsősor tetejéről pedig pompás kilátás tárul elénk.
A Vöröskő legendája
A monda arról szólt, miként döntötte el egykor 12 bölcs, hova épüljön a vár. A tanácsból tizenegyen egyet értettek abban, hogy a várat a Kukla Csúcsra kell építeni, mely a mai helyszínével szemben található. A legfiatalabb bölcs azonban a szemközti hegyet ajánlotta, a többi bölcset szellem és kísértet históriákkal riogatta őket, mondván, az építkezés zaja felébresztené az itt szunnyadó szellemeket... A többség a Kukla csúcs mellett döntött, így az építkezés kezdetét vette. A vár alapjait lerakták, viszont másnapra az épület rejtélyes módon a szemközti hegyen várta az építőket... A bölcsek újra összeültek és elfogadták a legfiatalabb bölcs döntését, a várat a Kukla hegycsúccsal szemben található pontra építették, így került az mostani helyére.
Egy másik legenda szerint III. Béla lánya, a község keleti oldalára szerette volna építtetni a vára, de az emberek tanácsára hallgatva, inkább a tündérek akaratát tartotta szem előtt. Hálából a vár napjainkban is az egyik legépebb állapotában megmaradt erődítménynek számít.
A monumentális épület egy kvarckősziklán áll, Cseszte településen, Pozsonytól 30 kilométerre, Bazin (Pezinok) irányában. A XIII. századból származó királyi vár részét képezte Magyarország nyugati határvédelmi vonalának. A XVI. sz. elején a Thurzó család tulajdonába került, majd 1535-től a Fugger család, Európa egyik leggazdagabb mágnás családjának kezében volt.
A pozsonyi vár barokk kertjét két éve újították fel
A vár több átépítésen esett át. Magas boltozatú, 72 méter hosszú és 9 méter magas pincékkel rendelkezik, melyek legnagyobbak Közép-Európában. Később, egészen 1945-ig a Pálffy család székhelye volt. Ők építették át a rideg erődítményt gyönyörű díszítésekkel ellátott reneszánsz-barokk palotává. Impozáns a belső tér gazdag stukkós díszítése a mitológiából kölcsönzött figurális jelenetekkel díszítve. A várat 1970-ben nyilvánították Nemzeti kulturális műemlékké. Ma egy történelmi bútorkiállításnak és lakáskultúra kiállításnak ad otthont. A látogató bepillantást nyer a régmúlt idők lakótereibe (hálószobák, szalonok, ebédlők, dolgozószoba). Berendezésük több stílust képviselnek, a reneszánsztól a historizmusig. Vöröskő vára fénykorában a modern reneszánsz építészet egyik legékesebb példája volt.
A vár területén működik az „Astur” solymászudvar, a főszezonban ragadozó madarak bemutatójában gyönyörködhet itt a látogató.
