- Egyre fogynak a civilek

Nem csak a „Stop, Soros!” néven ismertté vált jogszabálycsomag jelzi, hogy Magyarországon egyre nehezebb a civilek helyzete: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nonprofit szervezetekről szóló kiadványa szerint ugyanis 2011 óta összesen négyezerrel csökkent a működő szervezetek száma. Pedig hét évvel ezelőttig még fejlődés jellemezte a szektort és az 1990-es 15 ezer helyett 65 ezer nonprofit egyesület volt bejegyezve. A trend a második Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel fordult meg, ennek következtében a 2016-os adatfelvétel idején már csak 61 ezer szervezetet tudtak összeszámolni.

A rendszerváltás előtt egyébként szintén nem kedveztek az állami ellensúly szerepét is betöltő civileknek, hiszen míg 1932-ben több mint 14 ezer egyesület végzett valamilyen tevékenységet, addig az 1970-es és 1980-as években már csak 6-8 ezer.

A 2011 óta tapasztalható megszűnési hullám mindenesetre tovább folytatódhat, a kormány tervei szerint ugyanis az új parlament elsőként a "Stop, Soros!" néven ismertté vált törvénycsomagot fogadja el. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy kedden már benyújtják a parlamentnek a javaslatokat, a csomag alaptörvénymódosítást igénylő részeit pedig egy héttel később tárgyalják.

A korábban közzétett változathoz képest azonban jelentősen módosul majd a törvényjavaslat. Gulyás Gergely elmondása szerint például kiveszik belőle azokat a passzusokat, amelyek a bevándorlásszervezési illetéket írták volna elő, amit a „migrációt támogató szervezeteknek” kellett volna fizetniük külföldről származó juttatásaik után. Mértéke 25 százalékos lett volna, ám Gulyás Gergely szerint ez indokolatlanná vált, mert az új változat szerint bűncselekménynek számít majd az „illegális migráció szervezése”. Ennek megfelelően azt is megpróbálják majd meghatározni, hogy mely egyesületek minősülnek „illegális migrációt támogató szervezetnek”, azonban – mint ahogyan arról lapunk több alkalommal is beszámolt – ez várhatóan számos jogvitát eredményez majd. Ennek egyik oka, hogy – mint ahogyan a neve is mutatja – ez a tevékenység eddig is büntetendő volt. Gulyás Gergely szerint olyan csomagot hoznak létre, amely öt törvényt módosít: a Btk.-t, a rendőrségi törvényt, a menedékjogról szóló törvényt, az államhatárról szóló törvényt, és a szabálysértési törvényt.

A kormány célkeresztjében lévő szervezetek - így például a Helsinki Bizottság, a TASZ, valamint az Amnesty International -, lapunk megkeresésére azt közölték, hogy kommentárjukkal megvárják a törvényjavaslat végleges szövegét.

A KSH kiadványa egyébként részletesen kitér a nonprofit szervezetek típusaira és bevételi forrásaira is. Ennek alapján a legtöbb szervezet valamilyen hobbitevékenységhez, kultúrához, sporthoz, vagy oktatáshoz kapcsolódik, ezek teszik ki az összes egyesület nagyjából 60 százalékát. Politikai vagy jogvédő tevékenységet viszont a szervezetek elenyésző része (összesen mindössze 1,6 százaléka) végez. A civil szektor egyébként összesen több mint 1600 milliárd forintos bevétel mellett működött 2016-ban, ebből a külföldről származó összeg – benne az uniós támogatásokkal - mindössze 118 milliárd forint volt.