Jelentősen, 300 bázisponttal volt kénytelen emelni a török jegybank az irányadó kamatot, amely így eléri a 16,5 százalékot. S miközben a nemzeti valuta, a líra értéke folyamatosan zuhan, a június 24-én esedékes parlamenti- és elnökválasztásra készülő Recep Tayyip Erdogan elnök úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Szerinte senki sem kételkedhet a kormány pénzügyi politikájában, s a helyi intézmények alkalmasak arra, hogy megbirkózzanak a jelenlegi helyzettel. Bár az alapkamat emelése egy időre megnyugtatta a líra árfolyamát, szakértők szerint a beavatkozás csak ideig-óráig lesz sikeres.
Hogy mekkora a baj, jelzi: szerda délelőtt, néhány óra alatt öt százalékot vesztett értékéből a nemzeti valuta, amely már hetek óta mélyrepülésben van. Míg az év elején egy dollár 3,75 lírát ért, szerda dél körül már csak 4,90-et. Ez kevesebb mint öt hónap alatt 23 százalékos csökkenésnek felel meg. A líra aztán a jegybanki beavatkozás hatására 4,62-re erősödött, de hamarosan már 4,66-on állt, ami azt jelzi, hogy nagyon komoly a baj, s nincs igazi fegyvere sem a kormánynak, sem a jegybanknak az értékvesztés megakadályozására.
A líra ilyen mértékű mélyrepülésével kapcsolatban több elmélet látott napvilágot. A kormány szerint miután a gazdaságban minden szép és jó, külföldön kell keresni a tettest, s gonosz erők indítottak támadást az ország ellen a választás közeledtével. De nem aratnak sikert. „Azok, akik azt hiszik, meg tudják változtatni a voksolás eredményét azzal, hogy játszanak a líra árfolyamával és kárt okoznak a költségvetésnek, pórul járnak” – jelentette ki Bekir Bozdag kormányfőhelyettes, a kabinet szóvivője egy kampányrendezvényen. Egy másik kormányfőhelyettes, Recep Akdag is hasonló okokat vél felfedezni a háttérben Szerinte „bizonyos körök” arra törekednek, hogy útját állják Erdogan elnök további sikereinek. Mint mondta, ha stabil politikai helyzet alakul ki a választás után, s nem az ellenzék nyer, akkor az kedvezően hat a gazdaságra is. Érdekes felvetés, hiszen jelenleg Erdogan és az AKP van hatalmon, a gazdaság mégsem szárnyal.
Szakértők teljesen más okokra vezetik vissza a líra mélyrepülését. A dollár most különösen erős, ami egyebek mellett az euróval szembeni árfolyamában is megmutatkozik. Miután az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) márciusban 1,75 százalékra emelte az irányadó kamatot, a dollár ismét vonzóbbá vált a befektetők számára. A többi valuta viszont elvesztette a vonzerejét. A másik ok az instabil közel-keleti politikai helyzet, ami a török gazdaságba is begyűrűzik. Az ország megérzi azt, hogy miközben korábban számos terméket exportált Szíriába, ez a piac lényegében megszűnt. A harmadik ok, hogy bár a török kormány több milliárd dolláros fejlesztési programot indított, az összeget magánhitelből finanszírozzák.
A líra legutóbbi válságát japán befektetők idézhették elő. Azt remélték, hogy a török valuta jobban teljesít majd a japán jennél. Nem így történt, s hogy veszteségeiket csökkentsék, ezért gyorsan megszabadultak a török valutától.
Szakértők szerint a líra túlvan a nehezén. Bár a török gazdaság látszólag jól teljesített, 7,4 százalékos GDP növekedést mutatott fel, a szám nagyon csalóka, hiszen hitelből finanszírozott befektetésekkel gyarapították a gazdaságot. Közben azonban emelkedett az infláció és a kereskedelmi deficit is egyre nagyobb. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Törökországról szóló legutóbbi elemzésében ezt igen aggasztó jelnek látja. Megállapította, hogy a török gazdaság így egyre érzékenyebben reagál a globális változásokra.
Bár a török jegybank még viszonylag önállóan tud döntéseket hozni, Erdogan elnök nem egyszer fenyegette meg az intézményt: ne emelje a kamatot. Ez azonban szerda este elkerülhetetlenné vált. A török államfő mindenesetre közölte, ha megnyeri az elnökválasztást, az ország pénzügypolitikáját is ő határozza meg. Nem túl biztató hír a befektetők számára.
