Farkaslyuk, Alattyán, Vizsoly, Uszka, Eperjeske – csak néhány abból a majdnem száz településből, ahol örömmel fogadták, hogy egy négyszázmilliós pályázat segítségével megkezdhetik a szegénytelepek felszámolását, kiszűrhetnek olyan betegségeket a hátrányos helyzetű gyerekek körében, amelyeket megfelelő szakemberek híján amúgy nem tudnak, s elkezdhetik a korai fejlesztéseket, hogy minél előbb ledolgozhassák a „normál” és a szegregált körülmények között élők közti különbségeket.
Kerecsend azonban nemet mondott erre a lehetőségre, a már megnyert pályázatra, amivel információink szerint egyedül vannak az egész országban. Csütörtökön írtuk meg, hogy a 2300 lelkes Heves megyei faluban, ahol 1200-1300 fős a roma közösség, közel félmilliárd forintot költhettek volna leszakadó családok felzárkóztatására, támogatására: egyebek mellett egészségügyi szűrőprogramokra, szociális bérlakások kialakítására, sportpályára, szolgáltató házra, járdákra. A hétfős képviselő-testület három nemmel, három igennel és egy tartózkodással „leszavazta” a megnyert pályázatok elindítását, s nem járult hozzá ahhoz, hogy a polgármester aláírja a támogatási szerződéséket.
Kérdés, vajon ennek fényében lesz-e esélyük a jövőben bármilyen, hasonló pályázat elnyerésére, s nem büntetik-e meg a falut, amiért ilyen módon más rászorulóktól vették el a nyerési esélyt. Kiss Sándor, Kerecsend címzetes főjegyzője azt mondta: nincs olyan törvényi rendelkezés, amiért egy ilyen döntésért szankció járna, azt azonban nem tudni, hogy emiatt éri-e majd bármilyen más hátrány a falut. Szükségük van pályázati pénzekre, az 533 milliós költségvetésük nagy része állami normatíva, egy-két nagyobb vállalkozáson kívül nemigen fizetnek itt iparűzési adót, s a saját bevételeik is korlátozottak. A megnyert pályázat munkadíját így is ki kell fizetniük, a pályázatíró cég már be is nyújtotta a több mint négymillió forintos számlát a településnek. Korábban Prokaj Milán alpolgármester bejelentette, nem támogatja, hogy az önkormányzat büdzséjéből fizessék ki ezt a pénzt, s felvetette a polgármester felelősségét, amiért nem kaptak kellő tájékoztatást a részletekről, de a testületi tagok végül megszavazták, hogy különítsenek el erre a célra megfelelő összeget a költségvetésből.
Az alpolgármester korábban lapunknak nyilatkozva kifogásolta, hogy a programban résztvevő szakemberek költségei harmincezer forintos óradíjat és kiégés elleni wellness-hétvégét is tartalmaznak, amit ő a közpénz elherdálásának nevezett. Buzál Csaba a pályázatot elkészítő Régió Fejlesztéséért Alapítvány tanácsadója a Népszavának azt mondta: nincs szó ilyen magas óradíjakról, vélhetően valamit félreértett az alpolgármester. Kiégés elleni tréning valóban része a pályázatnak, de az, aki három éven át mélyszegénységben élők mindennapi problémáival foglalkozik, rá is szorul efféle lelki támogatásra. Sajnálja a kerecsendi önkormányzat döntését, s nem tud arról, hogy az országban lenne másik önkormányzat, amelyik visszautasította volna az ilyen célra elnyert összeget. Hozzátette: máshol bátrabbak voltak a képviselők, már amennyiben a bátorság a jó szó arra, ha valaki az elesett embertársainak nyújt segítő kezet.