A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által egyéni törvénykezdeményezésként beterjesztett tervezetet a kétkamarás bukaresti parlament képviselőháza 218 szavazattal utasította el áprilisban, 20 ellenében. A kezdeményezés hasonlóan kedvezőtlen fogadtatást kapott a szenátus részéről is.
Előterjesztőként az RMDSZ frakciójában tevékenykedő politikus azt hangoztatta, hogy Európa támogatja az autonómiát, amelyet a románság az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban meg is ígért az erdélyi nemzeti közösségeknek, a székelység pedig népszavazáson nyilvánította ki erre vonatkozó igényét. A képviselő leszögezte: a statútum területi, nem pedig etnikai autonómiát javasol, nem jelent elszakadást, és olyan európai szabályokon alapul, amelyeket Románia is felvállalt.
Titus Corlatean volt külügyminiszter, a bukaresti kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora azt mondta, Románia betartja a kisebbségvédelem európai szabályait, amelyeket szerinte a Kisebbségi Keretegyezmény rögzít. A PSD politikusa a "budapesti iskolának" tulajdonította, és elutasította a "magyar közösség" kifejezés emlegetését, a Romániában hivatalosan használt "nemzeti kisebbség" fogalom helyett, arra hivatkozva, hogy Bukarest nem közösségi, hanem egyéni jogként szavatolja az identitás megőrzését.
A kormánypárti képviselőhöz hasonlóan a legnagyobb ellenzéki frakció, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről felszólaló Ioan Chirtes szenátor is alkotmányellenesnek nevezte a törvényjavaslatot, arra hivatkozva, hogy a statútum a román alaptörvényben nem szereplő közigazgatási struktúrákat (székeket) vezetne be, és etnikai alapon hozna létre olyan intézményeket, amelyek az államfőével, a kormányéval és a parlamentével azonos jogköröket gyakorolnának. Mindez sértené az állam egységének elvét.
Tánczos Barna, az RMDSZ szenátora azt nehezményezte, hogy a többség nem hajlandó nyílt és tisztességes érdemi vitát folytatni azokról az európai megoldásokról, amelyek a nemzeti közösségek identitásának megőrzését szolgálják. A szenátor szerint az erdélyi magyarságnak jogos igénye az autonómia, amelyre az EU-ban van jól működő példa. Tánczos szerint az erdélyi magyarság partnere akar lenni a románságnak a közös jövő építésében, de elvárja, hogy jogos igényeiről az előítéleteken túllépve érdemi párbeszédet folytathasson a többséggel.
A sarkalatos törvénytervezetről a szenátus jövő keddi ülésén tartanak szavazást.
