Magyarországon a 65 évnél idősebbek összjövedelmének 89 százaléka állami juttatásokból származik, ezzel a magyar idősek függnek leginkább az államtól az OECD tagországai közt – derül ki az OECD friss nyugdíj-jelentéséből. Ehhez az arányhoz Belgium áll a legközelebb, ott az idősek összjövedelmének 84 százaléka származik az államtól. A másik végletet Mexikó képviseli, ott ez a szám csak 8 százalék -írja a zoom.hu.
A magyar idősek összjövedelmének csak 8,5 százaléka származik munkából. A munkából származó bevétel a legfontosabb Mexikóban, ott a 65 év fölöttiek pénzének 57 százaléka ebből származik. De 30 százalék fölött van a munkából származó jövedelem például Chilében, Izraelben, Japánban, Koreában és az USA-ban. Ennek országonként más és más oka van, Izraelben és az USA-ban a nyugdíjkorhatár 65 év fölött van, máshol a nyugdíj kiegészítéséhez, vagy magasabb nyugdíj eléréséhez dolgozik sok 65 év fölötti.
Magyarország egy másik mutatóban is az élen végzett az OECD-országok közt: az állam itt von el a második legtöbbet a munkavállalóktól és a vállalkozásoktól a nyugdíjak fedezésére. Magyarországon a (2016-os állapot szerint) a munkáltatói és a munkavállalói járulékot együtt nézve az állam egy átlagos munkavállaló után kifizetett pénz bő 30 százalékát beszedte. Ennél csak az olasz állam vett el többet, 33 százalékot. Egyetlen másik OECD-tagnál sem volt az elvonás 26 százalék fölött. A másik végleten ebben a mutatóban is Mexikó van (nem meglepő módon), ahol az állami elvonás csak 6,3 százalék volt.
Egyre több idős jut egyre kevesebb fiatalra
A helyzet várhatóan a jövőben sem fog javulni, egyre több idős jut egyre kevesebb munkavállaló korú emberre, vagyis az állami nyugdíjrendszereknek egyre kevesebb munkavállalótól elvont pénzből egyre több idős nyugdíját kell fedezniük. Más szóval a demográfiai folyamatok miatt a bevételi oldalon egyre kisebb, míg a kiadási oldalon egyre nagyobb összeg szerepel. Az egyensúly fenntartása érdekében az államoknak vagy több pénzt kell beszedniük a munkavállalók után, vagy kevesebbet kell kifizetniük a nyugdíjasoknak.
Magyarországon számíthatnak a legkevesebb maradék életre az idősek
Az elmúlt években számos OECD-ország emelte a nyugdíj-korhatárt, illetve tervez további korhatáremelést. A korhatár emelésével két legyet lehet ütni egy csapásra: az emberek tovább maradnak munkában, így tovább fizetnek be a közösbe, és később kezdenek el kivenni belőle.
A korhatár emelését nemcsak a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága indokolja, hanem a várható élettartam emelkedése is. Az OECD átlagában jelenleg a 65 éves nők még 21 évre számíthatnak haláluk előtt, a férfiak még 18-ra. A 2060-as évekre ez a nők esetében várhatóan már 25 év lesz, míg a férfiaknál 23. Magyarország ebben a tekintetben legutolsó az OECD-ben, jelenleg a 65 éves magyar nők csak 18,6 évre számíthatnak
(2060-ra ez 22,3-ra emelkedhet), a férfiak pedig csak 14,8 évre (2060-ra ez 18,3-ra emelkedhet).
