A hazai nagynyomású gázvezeték-rendszer az ellátás biztonságának fenntartása érdekében folyamatosan követi az európai útvonalak és piacok változásait – közölte tegnapi tájékoztatójukon Terhes Kristóf, a központi csöveket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója. A társaság a belföldi gázigények évi néhány százalékos emelkedésével számol.
Előadásaik ugyanakkor még némiképp ködös jövőképről tanúskodtak. A legvérmesebb reményeket most a Fekete-tenger román partjainál az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV által felfedezett gázkészlethez fűzzük. Ha az ehhez szükséges román vezetékek is megépülnek, 2019-től évi 1,75 milliárd, 2022-től pedig már évi 4,4 milliárd köbméter gáz érkezhet kelet felől. Habár az FGSZ-esek nem hivatkoztak az ezzel kapcsolatos politikai nyilatkozatokra, tény: Orbán Viktor, még ha félreérthetően is, de már szintén tett említést az első érdemi nem orosz eredetű gázforrás-tervről. Az ezzel kereskedő cégek kiléte ugyanakkor még kérdéses: míg a kormányfő elsősorban az állami MVM-et írta körül, addig más hírek szerint maga a kitermelést végző OMV szállíttatná át gázát Magyarországon át egész Ausztriáig. Ehhez csak a 2015-ben átadott magyar-szlovák gázvezeték északi irányú szállítási képességét kéne megháromszorozni. Míg a magyar állam a vezetékberuházások költségét eddig rendre szétterítette a hazai fogyasztók számlájában, a román szállításokhoz kapcsolódó fejlesztéseket – beleértve egy Kozármisleny-Kaposvár-szakaszt is - az FGSZ az érintett kereskedőkre terhelné.
A beruházások zöme viszont csak akkor valósulhat meg, ha a fekete-tengeri kitermelők decemberben a felhozatal megkezdése, majd a magyar irány mellett kötelezik el magukat. Mindazonáltal Terhes Kristóf az ukrán és a bolgár változatra kevesebb esélyt lát. A vezérigazgató nem rejtette véka alá, hogy e döntéseket a nagypolitika is befolyásolja; egyszersmind viszont e tekintetben nagyfokú csodálkozásának adott hangot: szerinte ugyanis a gázpiac nem sokban különbözik bármely más, szerényebb közfigyelem övezte termékétől. Bár a piacra a tengeren szállított cseppfolyósított földgázt lefejtő part-menti terminálok is alapvető hatást gyakorolnak, a korábban kiemelt jelentőségűként említett horvát Krk-szigeti egység tervét már alig említették. Hírek szerint ugyanis ennek megépítésére nincs kellő piaci igény.
Az FGSZ az országon belüli fejlesztések tekintetében látványosan ódzkodik új vezetékek építésétől. Vagyis a többletigényeket alapvetően meglévő útvonalak segítségével elégítenék ki. A román gáz közvetlen Ausztriába szállításáról például annak közel háromszázmilliárdos költsége miatt mondtak le. Tárgyalnak viszont egy dél-magyarországi, Szlovénián keresztül Olaszországba irányuló vezetékről, ami főképp e két állam ellátási biztonságát erősíti.
Az oroszok eközben a – Magyarországot is ellátó - ukrán szállítási útvonal kiváltására öles léptekkel bővítik az országukat Németországgal a tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2 nevű gázvezetéket. Bár ennek nyomán az orosz gázt a jövőben akár észak felől, az eddig kihasználatlan magyar-szlovák gázvezetéken is megkaphatjuk, több jel szerint Moszkva az ukrán irányt se adja fel végleg. Az FGSZ-tervek elősegítik a gázár lehetőség szerinti mérséklését is - hangzott el.