Hiába biztosít az állam szinte teljeskörű térítésmentes fogászati ellátást gyerekeknek, a Council of European Dentist legutolsó adatai szerint Európában mégis a magyar 12 évesek fogazata a legrosszabb. Ebben az életkorban már csak alig nyolcaduknak van ép fogsora, az átlagos magyar hatodikosnak háromnál több foga hiányzik, lyukas vagy tömött.
Az európai szakmai szervezetnél részletesebb elemzést készített a magyarok szájüregi egészségi állapotáról Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. Az ő adataiból az is kiderül, hogy a helyzet később, a felnőtt korra csak tovább romlik. Míg ugyanis az európai országok nagy többségében a gyerekek szuvas fogait időben kezelik, betömik, addig nálunk későn jutnak el fogorvoshoz, amikor gyakran már csak a húzás marad. Így a magyar 19 éveseknek már több mint öt foga hiányzik, a negyvenöt éveseknek már csaknem dupla ennyi. A felnőtteknek emellett további négy foguk szuvasodik, és kettő biztosan tömött. Az idős korra a szuvas és tömött fogak száma egy-kettőre apad, az eltávolítottaké meg húszra emelkedik. 65 éves korra a lakosság 30 százaléka már fogatlan.
Ez az adatsor nem csak azért drámai - mondja lapunknak Nagy Ákos, az Országos Alapellátási Szövetség alelnöke, keszthelyi fogorvos – mert a rothadó fogak látványa nem szép, hanem azért is, mert egyebek mellett szájüregi-, emésztőszervi daganatokat, keringési megbetegedéseket okoznak. Ez utóbbiak már meglehetősen korán jelentősen rontják az életminőséget és kezelésük órási terhet is ró az egészségbiztosítóra. Mint mondja: becslések szerint, ha a szülők magánorvoshoz vinnék a gyerekeiket, csak a 12 évesek szuvas fogainak kezelése több tízmilliárdos költséget okozna a családoknak.
Szerinte sok oka van annak, hogy az uniós országok rangsorának végén kullogunk. Például hiába ír elő jogszabály félévenként kötelező szűrést a gyerekek számára, a finanszírozási anomáliák miatt, nem minden oktatási intézménynek van fogorvosa. Ott pedig ahol van, gyakran a szülő nem járul hozzá az ellátáshoz, mondván: van saját fogorvosuk, aki kezeli a gyereket. Ha így lenne, akkor a tömött fogak száma emelkedne fiatal felnőtt korra és nem a húzottaké. A gyakorlatban pedig a szülők egy része nem nagyon törődik a gyerek szájából kikandikáló szuvas foggal, mert azt hiszi, hogy azok még csak tejfogak, holott már a maradók. Így a szükséges kezelések „elsikkadnak”.
Gyakran maga az iskola sem gondoskodik arról, hogy odaérkezzenek az osztályok a rendelésre.
Előfordul, hogy olykor egy gyerek más-más orvoshoz tartozik az iskolája és a lakóhelye szerint. Az alapellátó fogorvosok szerint e területen is - éppúgy mint a háziorvosoknál - alkalmazni kellene a kártyarendszert annak érdekében, hogy a szűrést végző orvoshoz kerüljön az ellátási kötelezettség. Így elkerülhető lenne, hogy a több ellátó közül végül senki sem tömi be a gyerek lyukas fogait.
További gond, hogy miközben a gyerek reggel nyolctól délután négyig benn van az intézményben, a szájápolásnak szinte csak az óvodákban vannak meg a feltételei. Az iskolák mosdói már nem alkalmasak erre, nincs helye a fogkefének, fogkrémnek. Már nem csak ötször esznek, hanem szinte egész nap rágcsálnak valamit a gyerekek. A száj egészségének megőrzéséhez minden étkezés után félórával meg kellene tisztítani fluoros krémmel a fogakat. Hogy ez mennyire nem történik meg, azt bizonyítja az is, hogy az átlagos magyar évente 3 tubus fogkrémet és másfél fogkefét használ el. Ez azt jelenti, mintha kétnaponta egyszer mosnánk fogat az egyébként már használhatatlanra kopott kefékkel. Már az óvodákban is sok „túlhordott” fogkefét lehet látni a poharakban.
• sürgősségi ellátás,
• szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, például 18 éves kor alatt évente kétszer, a felnőtteknek évente egyszer),
• szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése,
• fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés foganként és fogfelszínenként, gyökértömés foganként évente egyszer, ellátási esetenként gyökérkezelés),
• fogsebészeti ellátás,
• fogkőeltávolítás,
• ínyelváltozások kezelése
Nagy Ákos szerint legalább alsó tagozatban, de még inkább az általános iskola befejezéséig az államnak, az iskolafenntartónak akár térítésmentesen is biztosítani kellene a fogkefét, fogkrémet. A fogorvosok azt is szeretnék, ha a napi testnevelés mellett lenne egészségnevelés óra is. Ezeken a száj egészségének megőrzése mellett megismerhetnék az egészséges ételek készítését, és a helyes kézmosást, összességében az egészséges életmódot. Hozzátette: nyilván nem kerülhető meg a fogászati ellátórendszer kritikus alulfinanszírozottsága, amit a kormány a múlt év végi egyszeri 3 millió forinttal, illetve a márciustól járó havi 130.000 forint rezsitámogatással emelt, így lett mostanra a havi átlag körülbelül 900.000 forint. Ugyanakkor a MOK fogorvosi tagozatának friss számításai szerint ez még mindig nem elég, ennek a duplájára lenne szükség.
