Akik most vásárolnak eurót vagy amerikai dollárt azzal a kellemetlen ténnyel szembesülnek, hogy a vezető devizákkal szemben a forint nagy mértékben gyengült. Egy hónapja az euró árfolyama 310 forint körül járt, most pedig naponta többször is átlépte a 317,5 forintos szintet, az amerikai dollárnál még kedvezőtlenebb a helyzet, ugyanis a 30 nappal ezelőtti 252 forintos kurzus után csütörtökön már 268 forint volt a "zöldhasú" egy egységének ára. Hasonló mértékű forintgyengülésre csaknem két esztendeje, 2016 júniusában volt példa, akkor, amikor brit kormány a Brexitet bejelentette - mondta a Népszava érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője szerint semmi kétség, a magyar fizetőeszköz hanyatló szakaszba jutott. Az a tény, hogy egyetlen hónap alatt 2 százalékot veszített a forint az értékéből már figyelemre méltó. Az okok, mint általában most is sokrétűek, elsősorban külföldön keresendők, bár néhány magyar vonatkozású esemény - az uniós intézmények elmarasztalásai - is ráerősített a folyamatra.
A mostani forintgyengülés főként annak köszönhető - vélekedett az elemző -, hogy az Egyesült Államokban a kötvénypiaci hozamok emelkedtek, a 10 éves amerikai kötvény hozama már meghaladja a 3,05 százalékot, amire 2011 óta nem volt példa. Ennek révén szép lassan elvesztették a magyar államkötvények azt az előnyüket, hogy nálunk magasabb hozamot lehet elérni, mint a tengerentúlon. Így a nagy befektetők most már egyértelműen a kevésbé kockázatos, magasabb hozamú amerikai állampapírokat választják, a kockázatosabbnak értékelt, feltörekvő országok kötvényei helyett.
Egyre gyakoribb, hogy a külföldi befektetési alapokat utasítják, hogy a feltörekvő országok devizájában lévő papírjaikat váltsák át dollárosra. Ennek a következményeit szenvedi el most a forint. Az is bizonyítja, hogy a nemzetközi események hatottak a forintra, hogy velünk egyidejűleg gyengült a lengyel zlotyi és a cseh korona, a török líra vagy dél-afrikai rand is. Ez azért is érdekes, mert a gazdasági világválság óta a közép-európai devizák már nem mozogtak együtt a fejlődő piacokéival. Vagyis azt lehet mondani, hogy mindez nem egy pánik következménye, hanem jól megalapozott gazdasági háttere van. Csekély vigasz - mondta Németh Dávid -, hogy a forintot most alulteljesítőnek tarthatjuk, vagyis ténylegesen többet ér, mint amit adnak érte a bankközi piacon. Minderre - bár nem meghatározó mértékben - ráerősített az is, hogy előzetes hírek szerint a következő uniós ciklusban kevesebb pénz jut majd Magyarországnak. Folyó fizetési mérleg romlik, az infláció lassan emelkedik, amihez hozzájárulhat az is, hogy a kőolaj világpiaci ára évek után nem látott magasságokba emelkedett - hordónként ára már elérte a 80 dollárt -, ami drágítja az importunkat.
A forintot az elmúlt években azért is kedvelték a befektetők, mert kicsi volt az árfolyammozgása. Ez az idillinek mondható állapot most biztosan megszűnt. Ugyanakkor tartós gyengülésre nem kell számítani, ennek valahol 320 forint körül lehet a határa - vélte az elemző, aki azonban azon sem lepődne meg, ha július-augusztusban erősödne a forint, de a 310 forintos árfolyamot már aligha közelíti meg.