A kormány elismerte, hogy több mint 160 ezer ember maradt ki a közszféra béremeléseiből az utóbbi tíz évben. Az adat az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ezen a héten tartott szakértői bizottsági ülésén hangzott el, ahol az önkormányzati szférában korábban többször is munkabeszüntetést szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) javaslatai alapján egy hónapja kezdődött az idei egyeztetés a köztisztviselők és közalkalmazottak béremelésének lehetőségéről. A munkavállalók érdekeit képviselő szervezetek vezetői közül többen is megerősítették a Népszavának, hogy a nemzetgazdasági tárca ágazatonként összesítette azoknak a műszaki, technikai és adminisztratív területen dolgozóknak a létszámát, akik legfeljebb a kötelező minimálbér emelést kapták meg az utóbbi évtizedben.
Boros Péterné, az MKKSZ elnöke fontos előrelépésnek nevezte lapunknak a felmérést és arra is emlékeztetett, hogy három lépcsős - a minimálbér évenkénti emelésére épülő és a szakképzettség után járó garantált bérminimum után a diplomás minimálbér bevezetését tartalmazó - javaslatukat sem utasította el a kormány. A kabinet ugyanakkor nem kínált konkrétumot sem a 160 ezer minden emelésből kimaradt dolgozó béremelésének mértékére, sem pedig a teljes közszféra további bérrendezésnek módjára vagy százalékára. A hét elején tartott találkozón annyi derült ki: ezekre nincs költségvetési fedezet, ezért a gazdasági tárca képviselői az érdekvédőktől kértek javaslatot az elvárt mértékre, hogy lobbizni kezdhessenek a pénzért kormányon belül.
A képet tovább árnyalja, hogy a kormánytisztviselők törvényben rögzített életpályája alapján jövő januártól biztosan kapnak emelést, ez pedig több mint 30 ezer embert érint. Némi optimizmusra adhat okot, hogy - az utóbbi években szokatlan módon - az összes érintett minisztérium munkatársai ott ültek a tárgyalóasztalnál, ami azt jelezheti, a kormány valóban a közszféra bérrendezésére készül – emelte ki lapunknak Boros Péterné.
A meglehetősen zavaros helyzetben egyelőre tehát csak valószínűsíthető, hogy idén először a legnagyobb lemaradást kezdené meg ledolgozni az állam. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy csak bérpótlékot kapna a 160 ezer eddig félreállított munkavállaló, ahogy legutóbb a kultúra területén dolgozó közszolgák kaptak 15 százalékot.
Az MKKSZ vezetője úgy fogalmazott: a türelmüket és megegyezési szándékukat megmutatták, amikor az önkormányzatoknál hónapok óta tartó sztrájksorozatot felfüggesztették, de ha a kormány részéről nem látják a béremelés szándékát, készek folytatni a tiltakozó akciókat. Más szakszervezeti vezetők sem riadnának vissza ilyen megmozdulásoktól, de egyelőre abban sem lehetnek biztosak, kivel folytathatják a közszféra bértárgyalását a május végére meghirdetett következő találkozón. Csak az biztos, a gazdasági tárca eddigi munkaerőpiacért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter az új innovációs és technológiai minisztérium parlamenti államtitkára lesz, az érdekegyeztetés tehát mindenképpen új vezetőhöz kerül bármelyik minisztériumhoz tartozik is a következő négy évben.
