Szijjártó az IH-ról szólva elmondta, hogy az „a jelenlegi formájában, önállóan folytatja”, azaz a hírszerzés nem kerül semmilyen integrációba. A miniszter ismertette: a miniszterelnök a kormányát három kabinettel működtetné, így lesz stratégiai, gazdasági, nemzetbiztonsági kabinet. Ez utóbbit a belügyminiszter vezeti, de tag lesz benne az IH-t felügyelő Szijjártó Péter.
Az IH-nak a lehető legszorosabban kell dolgozni a belső, polgári elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatallal (AH) és a TIBEK-kel illetve a belügy alá rendelt szervezetekkel - mondta Szijjártó, aki jelezte: az IH eddig is együttműködött ezekkel a társszervekkel és ez a jövőben fennmarad. „Ez számomra természetes” - fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter a bizottság előtt megerősítette lapunk másik értesülését is, miszerint az IH tevékenységében előtérbe kerül majd a gazdasági célú hírszerzés. "Mondhatnám erre, hogy ez egy hírlapi kacsa, mivel ilyent nem nyilatkoztam” - vetette oda a miniszter, ám utána közölte: az információ valós, „a gazdasági célú hírszerzés valójában egy, az IH-val szembeni elvárásom teljesítése lesz, hogy a hivatal a politikai mellett az ország gazdasági érdekeivel összefüggő érdekérvényesítést is segítse. „Ez nem ördögtől való” - tette hozzá Szijjártó.
„Ma nemzetközi téren komoly versengés van egy nagy beruházásáért. Más hatalom is bevet politikai eszközöket is. Mi sem cselekedhetünk másképpen. A gazdasági célú hírszerzés elvárás lesz, de a jogszabályok alapján. Nem fogunk olyant elvárni az IH-tól ami a reá vonatkozó eljárások áthágását jelentené.”
„Nagyon nem szeretném, ha Mészáros Lőrinc versenytársait például titkosszolgálati eszközökkel próbálnák kiiktatni” - ezt már Szél Bernadett (LMP) bizottsági tag vetette közbe.
Mi arra gondoltunk, beruházásokat győzzünk meg arról, hogy Magyarországon a legjobb helye van a beruházásoknak. Én erre értettem, hogy az IH-nak szerepe kell, hogy legyen. Amikor versenyzünk nagy beruházásokért, akkor a KKM használja ki a hatékonyságából fakadó előnyöket - reagált a miniszter, majd kérdésekre válaszolva leszögezte: egyelőre nem tervez személyi átalakításokat az IH-nál.
Nem azzal az alapállással érkeztem, hogy feltétlenül személyi változásokra lenne szükség - magyarázta. Az IH-nál lesz egy átadás-átvétel, majd utána felmérjük a kapacitásokat, az addig elvégzett munkát és a végleges döntéseket akkor tudjuk meghozni.
„Én nem látom okát, hogy ennek mindenképpen személycsere lenne szükség” - fogalmazott Szijjártó aki dicsérte az ülésen is jelen lévő Pásztor István vezérőrnagy, IH főigazgató tevékenységét.
A miniszter kiemelte azt is, hogy a nemzetbiztonság és a hírszerzés nem lehet pártérdés, vagyis - ígérete szerint - az IH a rá vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartásával és kizárólag a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében fog működni. A miniszter(jelölt) leszögezte: készen áll arra, hogy a lehető legszorosabb együttműködést alakítson ki a parlament nemzetbiztonsági bizottságával.
„Sajnálatos módon az elmúlt egy-két hónapban ez nem sikerült” - jegyezte meg Mirkóczky Ádám jobbikos bizottsági elnök utalva a volt bizottsági alelnök, Németh Szilárd korábbi ámokfutására, aki hónapokon keresztül a bizottság bojkottálásával próbálta elejét venni, hogy a bizottság tárgyalni tudjon a Fidesz számára kínos korrupciós ügyeket.
Molnár Zsolt szocialista bizottsági tag rákérdezett az IH-val kapcsolatos tervekre, így szóba hozta, hogy korábban volt több olyan eset – így néven említette a 2013-as moszkvai vízumgyár ügyét, amikor a kinti magyar konzulátus több ezer magyar beutazási engedélyt adott ki orosz igénylőknek – amikor az IH aktívabban járhatott volna el.
Szijjártó Péter megígérte, hogy az IH ebben aktív szerepet fog játszani. „Minden olyan negatív, törvényekbe, magyar érdekekbe ütköző jelenségnek elejét vegyük, kiszűrjük, tompítsuk. Én azt pártolom, hogy az IH a magyar joggal való visszaélés szándékát kiszűrje előre és lehetetlenítse el, hogy valaki rossz szándékkal használná fel.”
Szijjártó hét pontban foglalta össze azokat a válságpontokat, amelyek meghatározhatják a hírszerzés munkáját is.
1.) Így a miniszter szerint küszöbön van a migrációs válság kiújulása, így a világ instabilitása, gazdasági nehézsége miatt a legkonzervatívabb becslések szerint is 30-35 millió ember él a térségben, akik elhagyhatják lakhelyüket.
2.) Magyarország továbbra is része a terrorellenes fellépésnek. A parlament felhatalmazása nyomán 200 -ra növeltük az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi koalícióban részt vevő katonák számát. Ugyan az IS visszaszorult, ám taktikát változtatott. Az eddigi, nagyszabású terrorcselekményekkel szemben az alvósejtek, magányos harcosok taktikájára áll át. Másfelől azok, akik az IS kötelékében szolgáltak azok megpróbálnak visszajönni Európában, amivel számolni kell. Ezt segíti a megújuló migrációs hullám.
3.) Komoly föderalista – szuverenista szembeállás van ma Európában. „Nyilvánvalóan ezek a viták erősödni fognak az elkövetkező években és „ennek a biztonsági kihatásokkal számolni kell.”
4.) Nyugat-Balkán helyzete: „olyan történelmi feszültségek ütik fel a fejüket, amelyek nem pozitív folyamatok. Ezt akkor lehetne orvosolni, hogy az Eu atlanti integrációt felgyorsítani, azonban Szerbia és Montenegró csatlakozására 2025-öt irányozza elő a bizottság. Az a felvetés, hogy évi- egy két fejezetet nyissanak be olyan dehonesztáló, hogy a ezek országok közvéleménye meg fogják kérdőjelezni a EU-hoz csatlakozás komolyságát.
5.) Energiabiztonság. Az energia diverzifikációt erősíteni kell. Ezt minden épeszű megérti. „Ám hol vannak a csövek?” - tette fel a nagy kérdést Szijjártó, aki szerint déli irányból energiabeszerzési blokád alatt áll az ország. Horvátországnak, Romániának csak mi tudunk szállítani nekik, ám onnan nem érkezik gáz Magyarországra.
6.) Ukrán-magyar helyzet
„A nemzeti politikai eszközök teljes tárházát vetjük be a magyar közösségek védelmében” - fogalmazott Szijjártó, aki szerint a magyar nemzeti közösség jogait durván megsértik Ukrajnában. Magyarország mindaddig fenn fogja tartani a NATO-Ukrajna csúcstalálkozó vétóját, amíg az ukrán fél nem változtat a magyar közösségre sérelmes oktatási törvényen.
„Készek vagyunk a vétó visszavonására, hogy az Ukrán parlament júniusig úgy dönt, hogy 2023-ig nem hajtja végre a törvényt, addig egyeztet a magyar közösséggel és a kéréseit elfogadja. Szijjártó külön kiemelte nemzetbiztonsági problémaként az ukrán elnök javaslatát miszerint ha valakiről kiderül, hogy kettős állampolgár akkor elveszik az ukrán állampolgárságát.
7.) Digitális forradalom
Új ipari korszak kezdetén vagyunk, modern kori digitális forradalom zajlik a világban -mondta a külügyminiszter. Ezért élesedik a küzdelem az új innovatív gazdasági korszakhoz való átálláshoz. Lesznek versenyhelyzetek, konfliktusok” - summázta a miniszter.
