A fővárosi kilakoltatások gyakran az érdeklődés középpontjába kerülnek, civil szervezetek mozdulnak meg, hangos a tiltakozás, nagy a sajtóérdeklődés – a múlt hétvégén például a Bihari utcai bérház lakóközösségéért tüntettek több százan. Ám ha valakit egy falusi házból tesznek utcára, az rendszerint visszhangtalan marad. Pedig vidéken is egyre gyakoribb, hogy a devizahitelek bedőlése miatt „viszi a házat a bank”.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly az egész országban 3636 kilakoltatást hajtottak végre. Vagyis az év minden napjára jutna tíz kilakoltatás. Ráadásul az intézkedések száma egyre csak nő. Völner Pál igazságügyi államtitkár egy parlamenti kérdésre adott korábbi írásbeli válaszából kiderül, hogy míg 2012-ben 1020, 2013-ban pedig 1300 tulajdonos lakoltattak ki, addig 2015-ben már 2335, 2016-ban pedig 3474 ilyen intézkedés történt. Ebből az adatsorból ráadásul még hiányoznak is azok, akik nem várták meg a végrehajtási procedúrát, és önként távoztak, rokonoknál, hétvégi házakban, elhagyott épületekben húzták meg magukat. És azok az albérlők sem szerepelnek a statisztikákban, akiket a főbérlő rakott utcára. Az elmúlt öt évben több, mint 240 ezer ingatlant árvereztek el tartozás miatt.
A kilakoltatási moratórium az erről szóló szabályozás szerint minden évben december 1- jétől a következő év március 31-ig tart. Kivéve választási esztendőben. Tavaly októberben ugyanis három kereszténydemokrata
képviselő, Harrach Péter, Hollik István és Szászfalvi László kezdeményezésére a „kegyelmi időszakot” kiterjesztették november 15-től április 30-ig. Arra hivatkoztak, hogy a hideg ősz és a hűvös tavasz ugyanúgy veszélyeztetheti a családokat, mint a kemény tél. Nem mellékesen pedig április 8-án országgyűlési választást tartottak – az utcára tett családok látványa bizonyára nem illett volna bele a kampányba.
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól megkérdeztük, jelenleg hány végrehajtási eljárás van folyamatban, s ebből mennyi érint olyan lakást vagy lakóingatlant, amelyek lakottak, de nem kaptunk választ. Honlapjukon a legfrissebb adatsor 2017. első negyedévére vonatkozik: eszerint abban az időszakban 774 lakásügyben történt ilyen eljárás, ebből a Fővárosi Ítélőtábla 232, a debreceni 176, a győri 144, a pécsi 105, míg a szegedi 117 esetben hozott határozatot. Ebből is látszik, hogy a „hangosabb” fővárosi kilakoltatások csupán az összes ügy harmadát teszik ki, a „csendes többség”, a végrehajtások elszenvedőinek kétharmada vidéken él. Az adatokból az is kiderül, hogy tavaly az első három hónapban meghozott végrehajtási határozatok száma az azt megelőző, 2016-os év hasonló időszakához képest mintegy 52 százalékkal nőtt.
A lakhatási gondok felszámolásáért küzdő Város Mindenkié pécsi csoportja nemrégiben kutatást végzett a városban, s megállapította, hogy a 3950 önkormányzati lakásból több mint ezer háztartás „veszélyeztetett”. 259 lakásban élnek jogcím nélküli lakáshasználók, 559-ben lejárt bérleti szerződéssel, 83-ban érvényességét vesztett használati szerződéssel, 106-ban pedig önkényes lakáshasználóként. E veszélyeztetett háztartások közel fele piaci lakbért fizet lakhatásáért, de az önkényes és jogcím nélküli lakáshasználók 65 százaléka is ilyen árat fizet. Jogi helyzetük azonban ennek ellenére bizonytalan, hiszen hivatalos szerződés híján bármikor kilakoltathatják őket. – tájékoztatott Konkoly-Thege Júlia aktivista.
