Nem vitatja a kormány - pontosabban a nemzeti konvergencia-program elemzése egyértelműen beismeri - hogy az áfacsökkentés nem nyomja le az árakat. A nemzetgazdasági minisztérium például nem vitatja, hogy hiába mérsékelte a kabinet a vendéglátósok terheit, az éttermek egyre drágulnak: a szektor szereplőinek jövedelme nőtt, a fogyasztók nem nyertek vele semmit, írja az mfor.hu. A KSH adatai szerint a nem előfizetéses éttermi étkezés az elmúlt egy évben havi szinten átlagosan 5 százalék körüli mértékben drágult, de a korább időszakban is 3 százalékos volt az áremelkedés.
De nem csak a vendéglátásban történt áfacsökkentés az elmúlt években. Több húsféle -sertés, baromfi, hal - adója is kisebb lett, valamint az egyéb élelmiszerek közül a tojás, a szolgáltatások közül pedig az internet adója csökkent (utóbbi két lépésben).
A szaktárca szerint a húsféléknél az adóváltozás szinte teljesen átgyűrűzött a fogyasztói árakba. Hogy ebből egy idő után a fogyasztó mégsem érzékelt sokat? Erre az a magyarázat a sertés esetében, hogy a 2016 második felében tapasztalt árnövekedés a régiónk más országaiban is megfigyelhető volt, ami mögött "valószínűleg egy szélesebb körű piaci sokk" állhatott. Így ez az NGM szerint nem befolyásolja az áfacsökkentés árhatására adott becslésüket. Magyarul bár a valóság más képet mutat, a modell szerint amikor ideje volt, érvényesült az árhatás, de aztán jött a piaci sokk.
A tojás esetében az áfacsökkentés nagyságrendileg fele jelent meg. A kormányban sem látnak tisztán, hogy mi volt ennek az oka - derül ki a jelentésből. Arra gyanakodnak, hogy az adócsökkentés részben "a termelési lánc valamelyik szegmensében csapódhatott le, talán összefüggésben a piac tisztulásával".
Valamelyest sötétben tapogatóznak a friss tejnél is - azt írják, az árhatást vizsgáló modell illeszkedése nem tökéletes -, de biztosan állítható, hogy itt is csak részben jelent meg az árcsökkentő hatás. Ennek okát abban látják, hogy az áfaváltozás a tej piacának csak egy kisebb részét érintette.
