Radikálisan elvhű, módszereiben és retorikájában néppárti, a szociális kérdéseket központba helyező közösségként folytatjuk küzdelmünket a közjóért – ígérte Sneider Tamás arra az esetre, ha a Jobbik elnökévé választják.
Lehetőséget kapott rá, hogy tartsa a szavát: a párt szombati, zárt ajtók mögött megrendezett kongresszusán a küldöttek többsége őt támogatta. Sneider Tamás a szavazatok 54 százalékát, Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere a 46 százalékát kapta.
Vona Gábor lemondása után a Jobbikban erősen kacérkodtak a társelnöki rendszer bevezetésével, aztán – a tagság ellenállása miatt – elvetették az ötletet. Az alapszabály módosításával ugyanakkor létrehozták az elnökhelyettesi tisztséget. Sneider a nemrég frakcióvezetővé is megválasztott Gyöngyösi Mártont szeretné helyettesének.
Mirkóczki Ádám szóvivő közlése szerint Vona Gábor volt pártelnök is beszédet mondott a kongresszuson. Vona „higgadtan, kritikus és tényszerű" értékelést tartott. A Jobbik választási eredményét nem, legalábbis elsősorban nem a néppártosodásnak, hanem „sok minden másnak" tulajdonította – mondta a szóvivő.
A kongresszus az elnökhelyettes, majd az alelnökök megválasztásával folytatódik. Ami az országos választmányi elnöki tisztségét illeti, Szabó Gábor pártigazgatónak nem akadt kihívója: egyedül érte el a hivatalos jelöltséghez szükséges támogatást.
A hat alelnöki posztra viszont tizennégyen pályáztak. Annyi biztos, hogy lesznek változások. Az eddigi alelnökök közül – az elnökválasztási csatát elvesztő Toroczkai Lászlón kívül – Janiczak Dávid ózdi, valamint Fülöp Erik tiszavasvári polgármester is hiányzik a jelöltek sorából.
A Jobbik tisztújítási kampánya elég csúnyára sikeredett. Novák Előd például, bár megkapta a kellő számú jelölést az alelnöki tisztségre, a közösségi oldalán bejelentette visszalépését. Hivatkozása szerint „habonyi módszereket folytatva" kampányoltak ellenük a Jobbikon belüli riválisok. A „pártközpontból" azt is terjesztették, hogy ő irányítja feleségét, a Toroczkai elnökhelyetteseként induló Dúró Dórát. Novák azért lépett vissza, mert nem akarta, hogy a „hazug vádak" gyengítsék a Toroczkai-Dúró páros esélyeit.
Elnökjelöltnek és országos választmányi elnökjelöltnek hivatalosan az a személy válhatott, aki a helyi szervezetektől beérkezett jelölések legalább 20 százalékát szerezte meg. Elnökhelyettes-jelöltként az indulhatott a tisztújításon, aki minimum 15 százalékos, míg alelnökjelöltként az, aki legalább 10 százalékos támogatási arányt szerzett meg.
Toroczkai László arra panaszkodott, hogy újra karaktergyilkosság folyik ellene, az elnökválasztási kampányban „most éppen Fidesz-ügynöknek hazudnak. Teszik ezt olyanok, akik a Jobbik pénzéből élnek." Toroczkai tudatos csúsztatásnak nevezte azt az ellenfelei által híresztelt állítást, hogy a vérbíró Tutsek Gusztáv a nagyapja lett volna. Valójában a dédnagyapja volt, Toroczkai születése előtt hét évvel, „az én családomtól távol halt meg. A vérrokonságon kívül semmi közünk nem volt hozzá".
Sneider Tamás is „habonyi méregkeverőket" emlegetett, csak éppen ő nem a párton belüli ellenlábasok, hanem a kormánypárti sajtó magatartását kifogásolta. „A Ripost, a Lokál és a többi fideszes bulvárlap jól láthatóan ellenem lobbizik, de őszintén szólva zokon is vettem volna a fideszes sajtó támogatását" – írta Sneider a Facebookon, még mielőtt a Jobbik elnökévé választották.
