Vidéki nyitássorozatot tervez a Starbucks magyarországi vezetése. A kávézóláncnak jelenleg 21 helyi üzlete van, de ezek közül csak egy működik vidéki nagyvárosban, Szegeden – a társaság azonban Debrecent, Pécset, Győrt, Kecskemétet, Székesfehérvárt és Szombathelyt is lehetséges befektetési célpontnak tekinti – írja lapértesülést idézve a hvg.hu.
A vállalatnak a sok munkaterületen jelentkező emberhiány sem okoz különösebb gondot, szerintük a márka és a versenyképes munkakörülmények vonzzák majd a jelentkezőket.
Két mamut összeáll
Az amerikai székhelyű lánc eközben a magyar piacnál jóval nagyobb pályákon is mozog: a Bloomberg cikke szerint a svájci Nestlé a napokban csillagászati összeget, 7,15 milliárd dollárt fizetett ki a vállalatnak, hogy saját üzleteikben és rendezvényeken is árulhassák a Starbucks kávékapszuláit és más termékeiket. A tétel hazai értéken 1700 milliárd forintot jelentene. A gigabevásárlást két ok is sürgőssé tette a Nestlé számára: bár a világpiaci részesedésük éves szinten 15 százalékos a Starbucks pedig 2,4 százalékot ér el, az Egyesült Államokban pont fordított a helyzet: ott a Starbucks az úr, a maga 12,8 százalékos lefedettségével, a Nestlé tehát ott is nagyobb hasznot szeretne elérni.
Másrészt, a svájci óriás igencsak tart a JAB nevű konkurens magánvállalat kávépiaci nyomulásától – a Douwe Egbertset is felszippantó tröszt mintegy 30 milliárd dollárt költött pozíciói erősítésére – a Starbucks-szal kötött szövetség pedig ellenük is védelmet nyújthat.
A monumentális összegek és piaci mozgások is jelzik, hogy világszinten mekkora üzletet jelent a kávéfogyasztás. A Nestlé oldala, az igyteljesazelet.hu szerint a a kőolaj után a kávé a világkereskedelem másik legnagyobb értékben gazdát cserélő áruja, a fogyasztás globális szintje pedig 2020-ra meghaladhatja az évi 9.6 millió tonnás mennyiséget.
Egyéni bontásban ez azt jelenti, hogy világszerte 225 milliárd csészényi kávét iszunk évente, a trademagazin.hu szerint pedig 79 milliárd dollárt költünk az élvezeti cikkre.
Így isszuk mi
Bár szeretünk kávézóba is járni, magyarok többsége a hipermarketekben vásárolja meg a reggeli italhoz – főleg az eszpresszóhoz –valót, ezután következnek a diszkont áruházak, majd a kisebb üzletek. A portál idézi a Nielsen legfrissebb (2017-es) adatai is: ezek szerint a kávéeladás közel 50 százaléka még mindig az őrölt kávéból származik, bár a pörkölt kávé és a kapszulás kávé eladási volumene folyamatosan növekszik, az őrölt kávéé pedig csökken.
Újdonság az is, hogy a vásárlók egyre inkább átszoknak az üzletláncok olcsóbb, saját márkás termékeire, a piac 28 százalékát már ezek vásárlása teszi ki.
Aranyáron is kell
Az „olcsóbb” jelző persze relatív: a boltban megvásárolható őrölt és szemes kávék ára az elmúlt években megállás nélkül emelkedett. A KSH összesítése szerint 2008-ban még 513 forintos átlagáron vásároltuk a 200-250 grammos kiszerelésű őrölt kávét, ami 2017-ben már átlagosan 729 forintba került, vagyis a termék kilenc év alatt 40 százalékkal drágult meg. Persze a szenvedélyes kávéfogyasztókat ez a drágulás sem tarthatja vissza.
