Terrorizmus támogatása miatt vettek őrizetbe több szír állampolgárt az olasz hatóságok: az MTI 14 elfogott személyről tud, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a menekültválság 2015-ös kirobbanása után embercsempészésből szerzett bevételekkel finanszírozták a korábban al-Kaidához is kötődő szíriai al-Nuszra Frontot, amit az ENSZ terrorszervezetként kezel.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak két külön csoportban tevékenykedtek Olaszország területén: tíz szíriait az észak-olaszországi Brescia városában a helyi pénzügyőrség szervezett bűnözés elleni egysége vett őrizetbe, pénzmosás gyanújával. Az Euronews szerint másik három szíriai és egy marokkói gyanúsítottat a szardíniai Sassariban vettek őrizetbe – a két csoport az első jelentések szerint nem állt kapcsolatban egymással.
A gyanúsítottak az olasz hatóságok szerint az illegális migráció haszonélvezőjeként szerzett több millió eurós bevételeket, amiket a Balkánon, Európa országain, majd Törökországon és Libanonon keresztül a dzsihadista sereghez továbbítottak. A két csapat kulcsemberei olasz rendszámú autókkal, Olaszországból és Ausztriából toborzott sofőrökkel vittek át menekülteket Magyarország területén más EU-tagállamokba. A bevándorlóktól kapott pénz egy részét az al-Nuszrának utalták olasz, svéd , német, dán, holland, osztrák és magyar átutalási-szolgáltatási irodákon keresztül – másrészt, az arab világ bizalmi alapú pénzrendszerét, a Hawalát is felhasználták.
Utóbbi módszernél nincs nyomon követhető pénzmozgás, a résztvevők jelszavak és brókerek útján igazolják, hogy elküldték, illetve a helyi „banktól”, üzletembertől felvették az összeget – a biztonságot a személyes adatok felvétele, és a szoros ismeretségi rendszer is garantálja.
A leleplezés felveti a kérdést: hogyan működhettek zavartalanul az al-Nuszrát segítő magyarországi pénzmosó irodák, amikor a kormány minden évben súlyos tízmilliárdokat költ terrorelhárításra. A belügyi tárca tavaly például plusz 90 milliárd forintot kapott a terrorhelyzet kezelésére, az illegális bevándorlókat visszatartó határzár pedig 170 milliárd forintból épült fel; igaz, az embercsempészeknek adott pénz áramlását nem tudta megakadályozni.
A most elfogott csoportok pedig magukban is jelzik, mitől annyira reménytelen a szír polgárháborús helyzet: a Bassár el-Aszad szír elnök, a kurdok és vallási kisebbségek egyaránt harcoló al-Nuszra (jelenlegi nevén Dzsabhat Fatah as-Samnak) vastagon felelős az Európát elérő menekültválságért – támogatóik pedig a hazájukat elhagyó földönfutókból is hasznot húznak, hogy fenntarthassák a polgárháborút.
