Számoltunk azzal, hogy a korábbiaknál kevesebben lesznek, hiszen ezúttal hétköznap délután rendeztük a tüntetésünket. A szimbolikus időpont, az Országgyűlés alakuló napja miatt azonban fontosnak tartottuk, hogy ott legyünk a Kossuth téren – nyilatkozta lapunknak Gulyás Balázs, a Mi vagyunk a többség! egyik szervezője.
A visszafogottabb becslésektől eltérően Gulyás úgy vélte, a keddi demonstráción a létszám akár a több tízezret is elérhette. A résztvevők számánál azonban lényegesebbnek tartja, hogy a jelenlévők újra egyértelműen kinyilvánították: problémájuk van az Orbán-rendszerrel, mert az emberek életszínvonalának javítása helyett a korrupciót tekinti elsődlegesnek. De problémájuk van az ellenzéki pártokkal is, mert a parlamenti választás előtt nem voltak képesek elérni, hogy egyetlen ellenzéki jelölt álljon szemben a fideszes indulóval.
– Az emberek megmutatták, hogy előrébb járnak az ellenzéki pártoknál – konstatálta Gulyás Balázs. – Most a pártokon a sor, megmutathatják, hogy nem akarják folytatni azt a politizálást, amely a fejünkre hozta a harmadik fideszes kétharmadot. Ennek igazolására jó alkalomnak kínálkoznak az időközi választások.
A Mi vagyunk a többség! éppen ezért egyelőre nem szervez újabb demonstrációt, bízik abban, hogy az ellenzéki pártok önmaguk is boldogulnak. „Ha mégsem így lesz, akkor segítünk” – mondta Gulyás.
A keddi tüntetés egyik eredményének tartja, hogy jól megfértek egymás mellett az árpádsávos és az uniós zászlók. Bár budapesti értelmiségi körökben volt morgolódás emiatt, Gulyás Balázs szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy milyen sokszínű sokaság áll szemben az Orbán-kormánnyal. Az ellenzéki szavazók, legalább egy tüntetés erejéig, már együtt tudnak működni. Arról nem is szólva, hogy az árpádsávosok figyelmesen hallgatták a roma felszólalókat. Más rendezvényeken – jegyezte meg Gulyás Balázs – ilyen nem fordul elő.
– Természetes, hogy a harmadik kormányellenes tüntetésen nagyságrenddel kevesebben vettek részt, mint az előző kettőn – állapította meg Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet politológusa. A szavazatok újraszámolását maguk a szervezők sem gondolták igazán komolyan. A tüntetések elsősorban az általános kormányellenes hangulat kifejezésére szolgáltak, annak prezentálására, hogy „ellenzékiek vagyunk, sokan vagyunk”. Ezt a célt az első két demonstráció teljesítette.
Konkrét követelésekkel lehetne megint tömegeket mozgósítani, de ilyesmi a harmadik tüntetésen sem hangzott el. Ami nem csoda, hisz az új Orbán-kormány még nem kezdett el dolgozni.
Érezhető ugyanakkor – folytatta Mikecz Dániel –, hogy tüntetők pártellenessége csitulóban van, és igény mutatkozik nagyobb szervezettségre, nagyobb társadalmi aktivitásra. Ennek az iránya még nem látszik, ahogyan az sem, hogy az új szerveződés, ha létrejön egyáltalán, mennyiben különbözik majd például a Közös Ország Mozgalomtól.
