Néhány napja elküldte a magyar kormány Brüsszelbe a konvergencia programját. A dokumentum derűlátó jövőképet vázol fel, ám a szakemberek jó néhány kockázatra is figyelmeztettek. A kormányzat egészen 2022-ig évente átlagosan 4 százalékos GDP növekedéssel számol. A kincstári optimizmus szerint az elkövetkező három évben évente mintegy 10, az azt követő években pedig legalább 7 százalékkal emelkedhetnek a bérek. Ezzel párhuzamosan 2022-ig a lakossági fogyasztás összességében akár 22-26 százalékkal is bővülhet. Ez a jövedelemnövekedés a kormány számításai szerint alaposan felfelé húzza majd a családok költekezését, ami folyó áron számolva a 2017. évi 18 ezer milliárd forintos szinthez képest összességében 26 ezer milliárd forintra hízhat 2022-re. Kérdés persze, hogy a gazdaság bírja-e a 4 százalék feletti éves folyamatos növekedést, ami a nemzetközi környezettől, a beruházási kedvtől és az uniós támogatások rendjétől különösen függ – vetette fel a Blokkk.com szakportál.
A magyar gazdaság nyitott és ezért sérülékeny is a nemzetközi gazdasági folyamatokkal szemben. Ennek kapcsán szakemberek több kockázatra is felhívták a figyelmet. Ma még nem lehet tudni, hogy milyen kifutása lesz a Donald Trump amerikai elnök által meghirdetett kereskedelmi háborúnak. Ha a világgazdaság csak stagnálásba fordulna, akkor magyar GDP fontos eleme, ezt az autóipar is megérezheti, és ezzel a gazdasági növekedés és a fogyasztás is lelassulhat. Ugyancsak jelentősen megváltozhat a helyzet, ha az amerikai jegybank szerepét betöltő FED további kamatemelésekről dönt, és az Európai Központi Bank is, ha óvatosan is, de követni fogja. Az inflációt felpörgetheti az energiahordozók drágulása és a folyamatos béremelések, a kiáramló többlet jövedelem is.
A pénzromlás üteme már elrugaszkodott a nulla százalék közeli állapotról, így az éves infláció ismét 2-3 százalékosra is felkúszhat. Ez erodálhatja a jövedelmeket, emellett a fogyasztás növekedése is lelassulhat. Szintén fékezheti a költekezést az egyre bővülő lakossági hitelállomány, elsősorban a lakáshitelek gyarapodása.
A folyamatos béremeléseket leginkább az egyre égetőbb munkaerőhiány is gerjeszti, de egyelőre a hazai bérek még így is jelentősen elmaradnak a nyugat-európai, de egyes régiós országok mögött is. Így legföljebb fékezik, de megállítani nem tudják a képzett, de még a képzetlen munkaerő elvándorlását is. A béremelések mértéke kevéssé hatékony módszer a külföldön dolgozó több százezer magyar haza csábítására. Emellett a GDP bővülését meghaladó mértékű béremelések kockázatokkal is járnak.
Az elmúlt négy évben évente átlagosan 5 százalékkal növekedett a lakossági fogyasztás, viszont a nemzetgazdaság egyéb ágazataihoz hasonlóan a kereskedelemben sem tartható fenn sokáig a forgalombővülést meghaladó bérkiáramlás. - mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A kereskedőknek is alaposan át kell gondolniuk, hogy mit enged meg az árbevételük, illetve a költséggazdálkodásuk. különösen akkor hosszabb távon a bérnövekedés nagyobb, mint a forgalomnövekedés üteme.
Nem csak bérfelzárkóztatásra, hanem termelékenység és a versenyképesség erősítésére is szükség van – tette hozzá a szakember. Csak hogy ehhez jelentős beruházásokra lenne szükség, ám éppen ettől vesz el forrásokat a kényszerű és a kötelező béremelés.
Az iparban a robotizáció, a kereskedelemben például az automata pénztárgépek, azok amelyek kiválthatnak több pénztárost, de az elektronikus polc címkék is javíthatják a hatékonyságot, versenyképességet. Ez a lehetőség azonban első sorban a nagyobb láncok számára jelenthet megoldást. A kis boltban egy korszerűbb hűtőpult is segíthet a költséggazdálkodás ésszerűsítésén, csak ezt a kiadást is elő kell teremteni valahonnan, miközben már az eddigi béremelések is sok kisvállalkozást nehéz helyzetbe sodortak. Aki nem képes fejleszteni, lemarad a versenyben, egyre kedvezőtlenebb piaci helyzetbe kerül - tette hozzá Vámos György.
