Dörgedelmes véleménycikket szerettem volna írni - mások máshol meg is írták -, hogy megkérdőjelezzem, a Kúria elvett egy mandátumot a Fidesztől. Ebben jeleztem volna: a választási csalás vádjától sem riadnak vissza, hogy a bírósági rendszer átalakítását - benne a Kúria kinyírását -, előkészítsék.
Aztán végignyálaztam az Nemzeti Választási Bizottság által érvénytelennek nyilvánított 4360 levélszavazat körüli döntéseket. A Fidesz-KDNP vitatta e voksok érvénytelenségét, s emiatt a Kúriához, majd az Ab-hoz fordult jogorvoslatért, de mindkét helyen elutasították. Az NVB és a Kúria szerint a nem lezárt, illetve sérült biztonsági csíkkal rendelkező, továbbá a zárt, de nem a törvény által előírt borítékokban csak érvénytelen voksok lehetnek. Az Ab pedig azzal hajtotta el a Fideszt: ténykérdésekben - a voksok száma ügyében - nincs helye alkotmányjogi panasznak. Ma is úgy vélem, a Kúria helyesen döntött, s a bíróságok támadása is megindult.
De: van két - csak a Kúria végzéséből és az Ab döntéséből kiderülő - momentum, amely a Kúria döntését, hogy finom legyek, árnyalja, és erre senki, a Kúria elnöke sem tért ki. Döntése előtt a Kúria tanácsa megkereste az Nemzeti Választási Irodát: okoz-e mandátumváltozást, ha a 4360 voks a Fidesz-KDNP-t gazdagítja. A válasz: már 506 darab érvényes szavazat pluszmandátumot ad a kormánypártoknak. A Kúria tehát annak tudatában döntött a voksok érvénytelenségéről, hogy ellenkező esetben a Fidesz-KDNP újabb mandátumhoz jut. Továbbá a Kúria megjegyezte, ha elfogadta volna is a Fidesz álláspontját, akkor sem tudták volna megvizsgálni a borítékokat, hiszen az NVI-ben azokat felbontották, így nem lehetett volna megállapítani, melyik boríték volt eredetileg zárt. Ezért, tette hozzá a Kúria, nem lett volna más lehetősége - ha elfogadja a Fidesz álláspontját -, mint a teljes levélszavazás megismételtetése. Magyarán a Kúria azt mondta ki, nem akarta megismételtetni a levélszavazást, ezért döntött úgy, ahogy.
Mindkét momentum gáz, állati nagy gáz. Így nem könnyű védeni a bíróságok függetlenségét.
