Nem a magyar jog szépségeiről, hanem annak pusztulásáról számol be az a könyvecske, ami azt igyekszik összefoglalni, milyen jogi eszközökkel harcolhatnak a civilek a kormányzati propagandával, a civilellenes intézkedésekkel szemben. Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Heinrich Böll Stiftung prágai irodájának közös, "Az illiberális áfium elleni orvosság" című tanulmánya négy fejezetben összegzi a lehetőségeket, külön hangsúlyt fektetve a polgári engedetlenségi akciók lehetőségére.
– Hiba lenne azt gondolni, hogy ugyanaz a politika folytatódik, amit eddig megszokhattunk. Az újabb kétharmad új helyzetet teremt, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) karaktere változik – mondta Majtényi László, az EKINT elnöke a tanulmány hétfői bemutatóján. Rámutatott: a kormányzat célkeresztjében most négy célpont jelent meg, ezek az önkormányzatok, a független bírósági szervek, a szabad sajtó maradéka, valamint a civil szervezetek. Hangsúlyozta: a még létező jogi eljárásokról nem kell lemondani csak azért, mert illiberális keretek között működnek.
A gyűlöletkeltő kormánypropaganda ellen igénybe vehető jogi eszköz kampányidőszakban a választási bizottságok előtti kifogás lehetősége, kampányidőszakon kívül pedig a Médiatanács eljárása. Miután az elmúlt időszakban ilyen ügyekben rendszerint a kormány javára döntöttek az említett szervek, a tanulmány vizsgálta a köztereken megjelenő plakátok leszaggatásában, átfestésében megnyilvánuló – a jog által is értelmezhető – polgári engedetlenség lehetőségét is.
Polgári engedetlenség esetén az állampolgárok egy morálisan elítélendő, társadalmi igazságtalansághoz vezető döntéssel, politikával szemben lépnek fel oly módon, hogy tettükkel formálisan törvényt sértenek. Egy példa erre két aktivista 2015. júniusi ügye, amikor megrongálták a kormány egyik menekültellenes plakátját. Szabálysértési eljárás indult ellenük, ám a bíróság végül kimondta: a plakátrongálás a véleménynyilvánítás része, amit az Alaptörvény garantál.
A civil szervezetek az ellenük irányuló intézkedésekkel szemben is felléphetnek polgári engedetlenséggel. Több jelentős civil szervezet már bejelentette, nem tesznek eleget a tavaly júniusban hatályba lépett civiltörvénynek, ami előírja, hogy "külföldről támogatott" szervezetként regisztrálják magukat. Ezzel ugyan jogsértést követnek el, de így ügyük bíróság elé kerülhet, ami további jogi lehetőségeket nyithat meg a törvény megtámadására. A civilek az őket lejárató kormánypropaganda miatt személyiségi jogi pereket is indíthatnak. Legutóbb a Magyar Helsinki Bizottság javára döntött a bíróság: a kormánynak 30 napon át kell bocsánatot kérnie a kormany.hu oldalon a legutóbbi Nemzeti Konzultációban a szervezetről terjesztett hazugságok miatt.
