A csütörtökön tartott önkormányzati választásokon mind a 32 londoni kerület, valamint 118 más angliai tanácsi körzet összes - több mint négyezer - képviselői mandátumáról dönteni kellett.
A szombat délelőttre véglegessé vált eredmények a BBC által alkalmazott - a megoszlási arányokat országos szintre kivetítő - modellszámítási módszertan alapján azt mutatják, hogy mindkét nagy párt 35 százalékos választói támogatottságot kapott.
Az abszolút képviselői mandátumszámokban mérve ez a Munkáspárt számára 2350, a konzervatívoknak 1332 tanácsi helyet jelent. A Labour 77 fővel növelte angliai tanácsi képviselőinek számát, és Londonban 1971 óta a legjobb helyhatósági választási eredményét érte el. A Konzervatív Párt 33 tanácsi képviselői helyet veszített.
Ezek a mozgások a tanácsi képviselői mandátumok nagy számához mérve azonban minimálisak, vagyis a két legnagyobb brit párt egyike sem tudott a másik kárára jelentősebb előretörést elérni.
Az angliai helyhatósági választások messze legnagyobb vesztese az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), a legmarkánsabban EU-ellenes brit politikai erő, amely három önkormányzati képviselői helyet szerzett, viszont 123-at elveszített. Mivel a UKIP a tavalyi előrehozott nagy-britanniai parlamenti választásokon egyetlen alsóházi képviselői helyet sem kapott, így a párt gyakorlatilag eltűnt a brit nagypolitikai színtérről.
A UKIP, amelynek egyetlen politikai célkitűzése az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, a 2014-ben tartott európai parlamenti választásokon a legjobb eredményt érte el a brit pártok közül, és az akkori angliai helyhatósági választásokon is igen jól szerepelt.
Szombati szakértői elemzések szerint azonban a párt időközben elvesztette vonzerejét a Brexit-tábor választóinak körében is, mivel a brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott népszavazáson a többség a kilépésre voksolt, és azóta a kormányzó Konzervatív Párt képviseli Brexit-politikájával a legerőteljesebben a referendumon kifejezett többségi választói szándék érvényesítését.
