– Magyarország 1999-ben csatlakozott az Európai Tanács Korrupcióellenes Államok Csoportjához, a GRECO-hoz. Ez a testület máig ötször, 2003-ban, 2006-ban, 2010-ben, 2015-ben és 2017-ben értékelte hazánkat – mondta lapunk érdeklődésére Ligeti Miklós. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója annak kapcsán idézte ezt fel, hogy lapunk megírta: a magyar kormány nem járult hozzá a friss GRECO-értékelés közzétételéhez.
A legutóbbi Magyarországról készült és publikussá tett GRECO-átvilágításban főként a parlamenti képviselőket, bírákat és ügyészeket érintő korrupció megelőzésével kapcsolatban fogalmaztak meg ajánlásokat. Ez annak idején nagy port kavart, hiszen a legfőbb ügyész jogállása, a bíróságok igazgatása, vagy például a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozata és összeférhetetlensége körében igen kritikus megállapításokat tettek. – A GRECO most már azt vizsgálta, hogy Magyarország végrehajtotta-e a javaslatokat – mondta Ligeti Miklós, aki szerint épp ezért hiába titkosította most a kormány a jelentést, annak tartalma sejthető, és erősen valószínűsíthető, hogy „nem dicsérték agyon” az Orbán-kabinetet.
Mint emlékezetes, három éve a szervezet értékelő testülete (GET) azt állapította meg a magyar vádhatóságról: „A közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen, és annak is tűnjön. E cél elérése érdekében a GET úgy véli, hogy szélesebb körben kellene lehetővé tenni külső elszámoltatási és átláthatósági mechanizmusok működését az ügyészségeket illetően (…) Az a tény, hogy a Parlament kétharmados többségi szavazata szükséges az új legfőbb ügyész megválasztásához, lehetővé teszi, hogy egy kisebbség megakadályozza egy új legfőbb ügyész megválasztását, valamint, hogy az előző legfőbb ügyész határozatlan időre tovább maradjon hivatalban”.
– A TI vizsgálja, miként lehetne rákényszeríteni a kabinetet arra, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumot – szögezte le Ligeti, hozzátéve, mivel nem ismert a szöveg, nem is lehet a kormány fejére olvasni az újabb mulasztásokat.
– 2015-ben a legkomolyabb kifogásokat a legfőbb ügyész mandátumával kapcsolatban fogalmazta meg a jelentés, szóvá téve, hogy – mivel kétharmados többség kell az utódja megválasztásához, úgyszólván leválthatatlan – fogalmazott lapunk kérdésére Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője, aki ismételt adatkéréssel sem tudta elérni a dokumentum nyilvánosságra hozatalát.
A politikus a Népszavának azt mondta: Brüsszelben tényként kezelik, hogy a mostani anyag szintén a vádhatósággal kapcsolatban a legkritikusabb, nem csak Polt változatlanul fennálló bebetonozása miatt, hanem azért is, mert az antikorrupciós ügyészségi munka gyakorlatilag értékelhetetlen. Jávor szerint most már csak a jogi út marad: a bíróság előtt vagy az adatvédelmi hatóság bevonásával tisztázni kell a GRECO-jelentés státuszát, és azt is, hogy ki lehet-e kényszeríteni a publikálást.
A GRECO az Európa Tanács szerve, valójában egy önkéntes együttműködés, nem egyértelmű, hogy a jelentései minek minősülnek, az EP-képviselő ugyanakkor úgy véli: mindenképpen közérdekű adatnak tekintendőek. – Jogos kérdés az is, miért akar tag lenni egy önkéntes szerveződésben egy kormány, amelyik annyit sem hajlandó tenni a korrupció ellen, hogy a kritikus megállapításokat, illetve az ajánlások teljesítéséről szóló előrehaladási jelentést nyilvánossá teszi – jegyezte meg Jávor, azt is hozzátéve, hogy a titkolózás azt üzeni, „nem zavar minket a korrupció, hiszen abból élünk”.
