Az utóbbi napokban sok szó esett Orbán Viktor hölgyeknek címzett ajánlatáról, mely sokakban visszatetszést váltott ki. Én más véleményen vagyok. Álljunk végre pozitívan e fontos sorskérdéshez! Egy-két percre tekintsünk el attól, hogy a hajdani washingtoni nagykövet asszonyunk, Szemerkényi Réka leváltásának okát firtató kérdésre tavaly még így válaszolt a miniszterelnök úr: „Nőügyekkel nem foglalkozom.” (Mint ahogy a Tiborcz-botrányok óta már üzleti ügyekkel sem.) Most mégis szeretné tudni, „hogyan mehetne jobban” a gyermekvállalás. Segítsünk neki! A válasz kézenfekvőnek tűnik: talán úgy, ahogy azt Balog Zoltán tiszteletes úr, emberminiszter javallotta egy 2017-es konferencián: „…a fogantatásnak a pillanatában, amikor a várandós édesanya dúdol, énekel, és talán még a jövendő édesapa is csatlakozik hozzá.” Tehát, például így… Ezzel egyúttal minden bizonnyal teljesülne a parlamenti elnök, a Fidesz 1. számú tagkönyvét birtokló, igényes Kövér László óhaja is, melyet pártja 2015-ös kongresszusán imígyen fogalmazott meg: „Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk.” Németh Szilárd rezsibiztos úr, a Fidesz alelnöke a közelmúltban tette közzé bölcs ars poeticáját – a tőle megszokott nemes egyszerűséggel: „Azé a világ, aki teleszüli.” Nos, ha Matolcsy György figyelemreméltó megállapítására gondolunk, melyet az előző Orbán-kormány idején jelentett be, s amely szerint az egykulcsos adórendszer bevezetésének következtében hat hónap (!) múlva már növekedni is kezdett a születésszám, akkor tényleg nem sokat kell várnunk, hogy a miénk legyen a világ; ugyanis amennyiben június elejéig sikerülne nyélbe ütni az „Orbán Viktor – magyar nők” megállapodást, már a tél beállta előtt beindulhatna a szülésözön. Hajrá magyar nők! (Majd’ elfeledtem: hajrá magyar férfiak is! Ugyebár?)
