Két héttel Donald Trump amerikai elnök döntése előtt hozta nyilvánosságra Benjamin Netanjahu azokat a titkosszolgálati információkat, melyektől az iráni atomalku felmondását vagy legalábbis szigorítását reméli Izrael. Az időzítés másik feltűnő momentuma, hogy hétfő este történt, néhány órával azt követően, hogy az új amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo Izraelben tárgyalt. Netanjahu azt állította, Izraelnek birtokába jutott az iráni titkos atomarchívum, amely igazolja, hogy Teherán hazudott, mert az Amad projekt keretében nukleáris bombát próbált előállítani, nem csupán polgári célú atomprogramot tartott fenn 2015-ben, amikor a hatokkal (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) aláírta a nukleáris megállapodást. Az izraeli televíziók által élőben közvetített angol nyelvű beszédében a kormányfő közölte, az izraeli hírszerzés fél tonna iráni dokumentumot szerzett meg, amelyeket megosztott az Egyesült Államokkal, és el fogja juttatni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséghez (NAÜ) is.
Netanjahu azt is állította, hogy a nukleáris egyezmény 2015-ös aláírása után „Irán növelte erőfeszítéseit titkos iratainak elrejtésére", 2017-ben egy szigorúan titkos helyre költöztette az iratanyagot Teheránban. Azt viszont nem állította, hogy 2015 után is bombát fejlesztett volna a perzsa állam, csak azt, hogy a megállapodás után is megőrizték a nukleáris fegyverekről szóló tudásukat és növelték azt „jövőbeli felhasználás végett".
Az izraeli bejelentés két héttel azelőtt történt, hogy Donald Trumpnak döntenie kell, Washington kilép-e az atomalkuból. Az amerikai elnök május 12-én jelenti be álláspontját, Netanjahu pedig felszólította, hogy „megfelelő döntést hozzon”.
A nukleáris megállapodás kérdése kapcsán szembemegy egymással az amerikai és európai álláspont. Az EU és tagországai szerint a szerződés a legjobb módszer annak megakadályozására, hogy Teherán atomfegyverre tegyen szert, nem kívánnak kilépni az egyezményből csupán arra kérik Iránt, fogja vissza rakétaprogramját. Miközben az EU tagországok kiállnak az egyezmény fenntartása mellett, a washingtoni kormányzat folyamatosan lebegteti annak felmondását. Az amerikai elnök jelenleg is felszólította az európai országokat, hogy május 12-ig szigorítsanak a 2015-ös egyezményen, ellenkező esetben nem járul hozzá az Irán elleni szankciók enyhítéséhez.
Washington álláspontja Trump elnöksége alatt mindvégig ingadozó volt, ezúttal is kiszámíthatatlan mit lép az elnök, aki múlt héten Emmanuel Macronnal és Angela Merkellel is egyeztetett a kérdésben. Eddig, minden fenyegetőzése ellenére nem mondta fel az atomalkut. A Fehér Ház mostani közleménye is azt sugallja, középutas megoldást keres az elnök, amellyel az EU-t és Izraelt egyaránt kibékítheti. Washington régóta tud az iráni atomprogramról - közölte röviddel Netanjahu bejelentése után a Fehér Ház. Majd kiadtak egy javított kommünikét, amely elismeri, hogy az Izraelben nyilvánosságra hozott dokumentumok tartalmaznak Washington számára is "új és sürgető elemeket" és ez a közlemény már múlt időben beszél Irán titkos atomfegyver programjáról. Trump már nem az egyezmény teljes elvetéséről beszél, hanem egy új, szigorúbb megállapodásról, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy új tárgyalásokat kezdjenek az iráni atomprogram korlátozásáról.
