“Sajnálatos, hogy Magyarország olyan álláspontot képvisel, ami nincs összhangban az Európai Unió többi 27 tagállamának véleményével és az EU egyeztetett politikáival” – kérdésünkre így kommentálta Tove Ernst európai bizottsági szóvivő a legfrissebb magyar vétót: a magyar diplomácia az utolsó pillanatban kihátrált egy közös EU-Afrika nyilatkozat mögül. Az Európai Bizottság “különösen fontosnak” ítéli az együttes fellépést a migráció területén, ahol “közös érdek a párbeszéd és az együttműködés erősítése a a kibocsátó és tranzit országokkal a menekülthullám jobb kezelése érdekében” – mondta a szóvivő. Hozzátette, hogy az EU folytatni fogja a kooperációt partnereivel azoknak a vállalásoknak a szellemében, amelyeket minden EU-tagállam megerősített a 2014-es Római Nyilatkozat és a migrációs kihívásokkal foglalkozó La Valetta-i Akcióterv aláírásakor. A magyar vétó csak megerősítette azt a szándékot, hogy az Európai Unió a külpolitikai döntéshozatalban is felhagyjon az egyhangúság követelményével. Jean-Claude Juncker szóvivője, Mina Andrejeva kérdésünkre kifejtette, hogy a bizottsági elnök továbbra is prioritásnak tartja a minősített többségű szavazás bevezetését a kül- és biztonságpolitika területén. Az erről szóló javaslatával várhatóan szeptemberben készül el az Európai Bizottság.
Az EU-Afrika nyilatkozatról szóló kormányközi vitát jól ismerő forrásaink hangsúlyozták, hogy Magyarország “barátokat veszíthet”, ha sorozatosan igyekszik keresztbe tenni az egyhangú döntéseknek. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a friss budapesti vétó nem akadályozta meg az EU hivatalos közös álláspontjának a megszületését, mivel ezúttal nem is volt szükség arra. Most annyi történt, hogy a migrációról és fejlesztésről szóló, úgynevezett Rabati folyamatban részt vevő 31 európai ország közül csak 30 fogja aláírni a nyilatkozatot, “és a munka folytatódik az elhatározott céloknak megfelelően.”
