A történelmi eseményhez méltó komoly elhatározások fémjelezték Kim Dzsong Un észak-koreai, és Mun Dzse in dél-koreai elnök pénteki találkozóját. A két vezető elkötelezte magát a koreai háború mihamarabbi hivatalos befejezése, s a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Azt is megfogadták, hogy közösen dolgoznak majd a szétszakított családok újraegyesítésén.
„Azért jöttem ide, hogy véget vessek a történelmi konfrontációnak” – idézte az észak-koreai vezető szavait a The New York Times, amely beszámolójában kiemelte, hogy a találkozót meglepően őszinte pillanatok és komoly ígéretek fémjelezték.
Nagy lépés volt a tegnapi, tekintve, hogy néhány hónapja még úgy tűnt, küszöbön áll a nukleáris háború. Az atom- és rakétakísérletek nyomán foganatosított nemzetközi szankciók azonban egyre súlyosabban érintették az észak-koreai gazdaságot. Kim Dzsong Un számára nem maradt más, mint a nyitás, amelynek a tegnapi vizit volt a csúcspontja. A szimbólumokkal teli találkozó egy lépéssel kezdődött: a koreai háború óta Kim Dzsong Un személyében először lépett észak-koreai vezető délre, a demilitarizált övezetbe. A vezetők mosolyogva üdvözölték egymást, és Mun Dzse In is átlépett az északi oldalra, viszonozva a gesztust. Később átvonultak a tárgyalásoknak otthont adó Béke Házába, ahol Kim biztató sorokat írta a vendégkönyvbe: „Új történelem kezdődik".
Amint azonban arra a CNN emlékeztet, a pozitív kezdet ellenére sok még a kérdés. Tisztázni kell először is, hogy melyik fél mit is ért pontosan atommentesítés alatt. A szkeptikus szemlélők továbbá megkérdőjelezik Észak-Korea elhivatottságát, hiszen eddig is volt rá példa, hogy a nagy ígéreteket Phenjan csupán a szankciók eltörlése érdekében tette, ám a kötelezettségeknek a rezsim már nem tett eleget.
Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa lapunknak azt mondta, fontos különválasztani egymástól az erődemonstrációk – rakétatesztek, kísérleti atomrobbantások – befagyasztását a teljes leszereléstől. Phenjani szemszögből az előbbi „könnyebben” teljesíthető, hiszen a múltban többször is volt erre példa. „Amikor 2000 októberében vállalták, hogy nem lesz több rakétaindítás, 2006 augusztusáig valóban nem volt teszt”– emlékeztetett a kutató, aki az idei év tapasztalatai alapján könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy Kim Dzsong Un addig vállalja az önkéntes moratóriumot, amíg az ő elképzelései szerint alakulnak a dolgok.
A teljes leszerelés bonyolultabb és összetettebb kérdés, nem csak azért, mert több évig tartó folyamat, hanem azért is, mert az észak-koreaiak tudják, hogy jelenleg azért megtámadhatatlanok, mert ilyen eszközeik vannak. „Az észak-koreai propaganda sokszor felhozta az évek során, hogy Szaddám Huszein vagy Moammer Kadhafi azért jártak úgy, ahogy, mert semmilyen elrettentő erejük nem volt. Annak ellenére, hogy elvi egyezség születik a teljes leszerelésről, az észak-koreaiak tudják, hogy ezzel sebezhetővé tennék magukat” – mondta Csoma Mózes.
A bizonytalanság ellenére a tegnapi csúcs jó bemelegítés Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un júniusi találkozójára. Bár mindkét vezető híresen kiszámíthatatlan, a Korea-szakértő úgy véli, mindkét fél érdekelt abban, hogy az jól sikerüljön. Amennyiben Kim találkozik egy regnáló amerikai elnökkel, azzal olyat érhet el, ami sem az apjának, sem az államalapító nagyapjának nem sikerült. Donald Trump pedig történelmet írhat, ami köztudottan nagy vágya.
