Az RSF dokumentuma emlékeztet arra, hogy a média egyre erőteljesebben van kitéve „a kormányzatok és vezetők médiaellenes hecckampányának”.
A világ 180 országát vizsgáló jelentés szerint a sajtószabadság tekintetében Magyarország a nem éppen előkelő 73. helyen áll, ezzel két további helyet rontott 2017-hez képest, pedig az akkori 71. helyezés is már kritikusan alacsonynak számított. Az Európai Unió tagországai közül még van ennél is lejjebb: Bulgária a 111. helyen áll. Ám így sem lehetünk büszkék. Olyan államok előznek meg bennünket, mint Szenegál, Tonga, Botswana. Lengyelország is előttünk áll 58. helyével, Horvátország szintén: a 69. helyet foglalja el. Mindent elmond a magyar sajtószabadság helyzetéről, hogy Szerbiában, ahol a sajtó nagyrészt a kormányzati támogatásokból él, alig lemaradva mögöttünk a 76. helyet foglalja el.
A jelentés megállapítja, hogy 2017-ben az Orbán Viktorhoz közel álló üzletemberek újabb médiumokat kaparintottak meg és elűzték a külföldi befektetőket. A dokumentum emlékeztet arra, hogy megszerezték a vidéki napilapokat is. Ugyanakkor – mint az RSF írja – a magyar médiahelyzet ettől függetlenül nem maradt egysíkú, egyes lapok rendszeresen számoltak be a kormányzat korrupciós ügyeiről. A jelentés utal arra, hogy a kormányhoz közeli média migránsellenes és Soros György magyar származású amerikai üzletember ellen uszít. A jelentés szerint a kormány célkeresztjében két médium áll: az RTL Klub, valamint az Index portálja.
Skandinávia különösen békés vidéknek számít a sajtószabadság tekintetében, mivel Norvégia az első, Svédország a második, Finnország pedig a negyedik. Közéjük ékelődik Hollandia harmadik helyével.
A jelentés nem csak Magyarországgal szemben kritikus. Bírálatokat fogalmaz meg a lengyel, a szlovák és a cseh médiahelyzettel kapcsolatban is. Katja Gloger, az RSF elnökségének szóvivője kifejtette, a populisták előretörésének időszakában újságírók ellen uszítani olyan, mintha valaki a tűzzel játszana. „Sajnos ezt a jelenséget mind többször megtapasztalhatjuk az Európai Unió államaiban is” - közölte. Négy európai ország – Málta, Csehország, Szlovákia és Szerbia – még nagyobbat esett a médiahelyzet tekintetben Magyarországnál is, bár Pozsony 27. és Prága 34. helyétől fényévek választanak el. Katja Gloger emlékeztet rá, hogy ezekben az országokban a tulajdonviszonyok révén nehezítik meg a kritikus híradást. Málta esetében valóban súlyos visszaesés tapasztalható: tavaly még a 18. helyen állt, most azonban a 65.
