Egy fal dőlt le azzal, hogy az országgyűlés ellenzéki pártjai egyeztettek egymással a jövőbeli ellenzéki munkáról – így vélekedett Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miután pártja kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek a Jobbik, az MSZP, az LMP, a DK és a Párbeszéd politikusai. Érdemes megemlíteni, hogy a szocialisták, az LMP invitálása előtt, keddre javasoltak hasonló egyeztetést, de ahogy Tóth Bertalan frakcióvezető a minap a Népszavának elmondta, „mindegy mikor van, mi ott leszünk.”
A megbeszélésről Szél Bernadett részleteket nem árult el, mert szerinte így jobb eséllyel valósulhatnak meg az elhangzott javaslatok. – A tárgyalás konstruktív volt, és a jövőben több egyeztetést tartunk majd, hogy minél eredményesebben dolgozhassunk a választókért – fogalmazott a társelnök.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Óbudán egyéniben mandátumot szerzett társelnöke ezt azzal egészítette ki, hogy a tárgyalásokat már ma folytatják. Vadai Ágnes, a DK alelnöke azt mondta: pártja több javaslattal érkezett az egyeztetésre, de megállapodtak arról, hogy amíg nincs döntés azokról, addig nem is beszélnek elképzeléseikről a nyilvánosság előtt.
– Mindannyian arra készülünk, hogy kedd reggel a Fidesz közreműködésével elkezdődik az a közös egyeztetés, amely a parlament alakuló ülésének előkészítéséről szól. A hétfői tárgyalás az előkészítést megelőző beszélgetés volt – tájékoztatta lapunkat Varju László, aki szintén részt vett az egyeztetésen. A DK alelnöke úgy vélte: a teljes ellenzéknek adnia kell egy választ, a szerinte választási csalás miatt előállt helyzetre. – Konstruktív megbeszélésen vagyunk túl, biztos vagyok benne, hogy lesz válaszunk – mondta a politikus.
A Jobbikot Farkas Gergely képviselte az egyeztetésen, az országgyűlési képviselő lapunknak csak annyit mondott: tartja magát a megbeszéltekhez, így részletekről nem beszél.
Hogy miről beszélget az LMP-vel, a DK-val és a Jobbikkal, azt az MSZP frakcióvezetője egyelőre szintén nem akarta elárulni. Tóth Bertalan maradt annál a hivatalos formulánál, hogy egy konstruktív beszélgetés részese volt, amelyiken az Országgyűlésbeli és a parlamenten kívüli együttműködés is szóba került. Csakhogy a felek abban állapodtak meg, hogy amíg nincs végeleges megállapodás, addig kerülik a nyilvánosságot – magyarázta a diszkréció okát Tóth. Fontos megjegyezni, a négy ellenzéki formációnak muszáj megtalálnia a közös hangot, hiszen célszerű úgy készülni: az alakuló ülés előkészítéseként a Fidesz bejelenti, mely bizottsági helyekre tart igényt, majd az ellenzékre bízza, hogy a fennmaradó pozíciókat a pártjaik osszák el maguk között. Márpedig egy posztosztó iszapbirkózással kezdeni a parlamenti munkát meglehetősen visszás lenne – különösen ilyen „ellenzékváltó” tüntetések idején.
Alakuló ellenzéki frakciók
Csütörtökön és pénteken tartja kétnapos, alakuló frakcióülését Siófokon az LMP – jelentette be Ungár Péter, a párt listán parlamentbe jutott képviselője. A frakció megalakulását követően dönt arról, tagjai közé felveszi-e Szabó Szabolcsot, aki az Együtt színeiben szerzett egyéni mandátumot, és független képviselőként kerül be az alakuló országgyűlésbe. Szabó ugyanakkor továbbra sem tett hivatalos bejelentést arról, hogy melyik frakcióban folytatná a parlamenti munkát. Egy hétvégi blogbejegyzésben utalt arra, hogy az LMP-t választja, azonban ezt lapunknak nem akarta megerősíteni. Egyelőre az sem tudható, ki képviseli az LMP frakciójában a párttal választási szövetségre lépett Új Kezdetet. Gémesi György, aki jogosult a mandátumra ugyanis korábban már bejelentette, megtartja gödöllői polgármesteri tisztségét.
Szűkszavúan beszélt Tóth Bertalan arról a frakciószövetségről, amit az MSZP és a Párbeszéd készül építeni. Az ugyan ismert, hogy a két képviselőcsoport munkáját egy úgynevezett koordinációs irányító testület irányítja majd – és tagja a két frakcióvezető, a testület „feje” pedig Tóth Bertalan. (A Párbeszéd képviselőit Szabó Tímea vezetheti – legalábbis Karácsony Gergely erre utalt tegnap.) Az együttműködés feltételeit írásba foglalják, legkésőbb a héten, így akkor lehet nyilvános, miképp üzemel majd a frakciószövetség.
Amely egyébként nem is létezik, legalábbis a jog, ez esetben a házszabály nem tud ilyen formációról. A frakciószövetség kifejezés ugyanis egy politikai formula, és annyit tesz, hogy két, többé-kevésbé azonos elveket valló képviselőcsoport „kötelékben” repül. Így dolgozik párban a Fidesz és a KDNP: a két képviselőcsoport önálló, de egyeztetik parlamenti akcióikat. Erre készül az MSZP és a Párbeszéd is. Egyrészt ha két frakció fut párhuzamosan, akkor érdemben nagyobb a médiafelület (kétszer annyi vezérszónok, napirend előtti felszólalás, interpelláció) jut, illetve anyagilag sem jár rosszabbul a két képviselőcsoport.
Annak, hogy ki melyik frakcióba ül, nincs érdemi akadálya – az alakulóülésig szabadon eldönthetik a honatyák. Egyetlen tilalom köti csak a képviselőket: azonos jelölőszervezet honatyái csak egy frakciót alapíthatnak. Magyarán: az MSZP-Párbeszéd favoritjai létrehozhatnak egy szocialista, illetve egy párbeszédes képviselőcsoportot, de nem gründolhatnak sok-sok MSZP-frakciót. (Ugyanis ha ez a korlátozás nem élne, akkor – mivel anyagilag érdemben több forrást jelent – sok-sok ötfős minifrakció népesítené be a Tisztelt Házat: szélsőséges példaként a Fidesz és a KDNP 26 képviselőcsoport szövetségével biztosítaná a kormányzást.)
Közben meglett az első hivatalos jelentkező az MSZP elnöki posztjára: Bródy Gábor, a párt választmányának tagja hétfőn lapunkhoz is eljuttatott közleményben tudatta, elindul a tisztségért.
Forrás: Facebook
