Afrikai sertéspestisben (ASP) pusztult el az a vaddisznó, amelyet Heves megyéből küldtek be a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumába. A Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén elhullott állat volt az első, amelyben kimutatták ezt a sertésekre végzetes kórt. A hatóság kijelölte a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet, ahonnan élő vaddisznó, vaddisznótest vagy -hús nem szállítható ki. A fertőzött területen a járványügyi szakemberek fokozottan ellenőrzik házisertés-állományokat, s azt is, hogy a gazdák úgy tartják-e a disznókat, hogy azok ne érintkezhessenek a vaddisznókkal.
A legfontosabb, hogy az afrikai sertés pestis az emberre nem veszélyes, nem fertőzi meg – nyilatkozta a Népszavának Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke. Valószínűleg Ukrajnából, vagy Romániából származó fertőzött sertés húsból készített terméket hozhattak be átutazók, s a hulladékba került maradékból ehetett a később elpusztult jószág - tette hozzá.
Mivel nem házi sertésben találták meg a kórokozót, attól nem kell tartani, hogy egy legálisan működő, a szabályokat betartó húsfeldolgozó üzembe fertőzött alapanyag kerülhet be – hangsúlyozta az elnök. Így közvetlen kihatása a hazai élelmiszerpiacra ennek a fertőzésnek egyelőre nem lesz. Gondot legföljebb az jelenthet, ha valamelyik EU-n kívüli ország erre hivatkozva importtilalmat vezetne be a magyar sertéshúsra, illetve készítményekre.
Mivel a hazai állattenyésztők régóta tuják, hogy az észak-keleti, keleti határ mentén is afrikai sertéspestis pusztít, így volt idejük felkészülni. Most talán a megszokottnál is alaposabban ellenőrzik a szállítmányokat és fertőtlenítik a járműveket. A korszerű telepeken kizárt, hogy a házi sertés érintkezzen a vaddisznóval, de nem megfelelően körbekerített háztáji gazdaságokban ennek nagy a kockázata.
A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is gyorsan továbbterjedhet. A vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége nagy, hónapokig, bizonyos esetekben évekig is fertőzőképes marad. A sertésállományban tapasztalható hirtelen lázas megbetegedés, elhullás, vérzéses tünetek jelezhetik, hogy baj van - közölte a Nébih.
