Komolyan venni Picassót – így tudnám jellemezni a Géniusz című sorozat második évadjának az alkotóit. A tíz részes széria – melynek nyitóepizódja vasárnap este debütált a NatGeón – a festőzseni életének teljes krónikáját igyekszik elénk tárni.
A bevezető részben rögtön a lényeggel kezdik, Picasso Guernicája megszületésének körülményeivel, jelesül, amikor felkérik a nagymestert, hogy ideológiai céllal fessen egy olyan műalkotást, melynek ereje lehengerlő hatással lesz az emberekre. Picasso először nem vállalja, mondván, ő mindig is azt festette le, amit ő akart, nem dolgozik megrendelésre, pláne propagandisztikus célzattal.
Mindemellett, ezzel a cselekményszállal párhuzamosan, látjuk a művész gyermekkorát, illetve jeleneteiben azt a folyamatot, ahogy az autoriter alkotó megszületik, miközben a körülötte lévő világ a szervilizmust várná el tőle. Roppant ügyes montázs, hogy csak ezek után következik Guernica városának a lebombázása és ennek a borzalomnak a megfestése már személyes indokot szolgáltatott Picassónak.
Ez a koncepció, hogy az idősebb művész tetteit a fiatalkori eseményekkel támasztják alá, végigvonul majd a teljes évadon – tudtuk meg Kenneth Biller kreátor-producertől, amikor néhány hónappal korábban meglátogattuk az évad nagy részét Magyarországon forgató stábot. Több helyen is jártunk: például jártunk abban a műhelyben, ahol a kosztümök készültek, súlyos és brutális szövetekből, ami akkor volt divatos, illetve Etyeken is, ahol korabeli párizsi lakásbelsőket építettek fel. Itt beszélgettünk Antonio Banderas címszereplővel is, akivel lapunk már korábban közölt interjút. Nem mellékesen a stáb számos külső felvételt Szentendrén oldott meg, az itt készült képekből már el is készült egy kiállítás, mely jelenleg a Part moziban megtekinthető.
De visszatérve a mozgóképhez, Biller úgy jellemzi a Géniuszt (melynek első évada Albert Einstein életét mutatta be): a valóság parafrázisa. A második évad előkészítésekor első körben áttekintették Pablo Picasso kilencvenkét évig tartó életútját és megkeresték benne azokat a részeket melyek a drámaiak, illetve érzelmesek voltak. Ergo, alkalmasak arra, hogy felépíthessék a forgatókönyvben a suspense-t. Arra a felvetésre, hogy akkor, amit majd látunk mennyi része lesz fikció, Biller úgy reagált: pontosan tudták, hogy Picasso bizonyos élethelyzetekben hogyan döntött, de azt viszont nem, hogy milyen dialógusok hangzottak el az adott pillanatban a szájából.
A párbeszédek esetében tehát rögtönözniük kellett, de például igyekeztek minél több eredeti szöveget kivenni elérhető dokumentumokból, például interjúkból. De az is biztos – és ezt már az első rész alapján meg tudjuk erősíteni –, hogy igen fontos szerephez jutnak majd a nők is a Géniuszban. Elég, ha csak annyit mondok, hogy igen markáns módon mutatják be az ifjú Pablo szüzességének elvesztését: már tizennégy évesen is meggyőző és erős személyiség volt. De – talán az sem véletlen – hogy egy nő veszi rá Picassót a Guernica megfestésére.
Egyszóval, azt első rész alapján már biztosan állíthatjuk: ha ilyen ügyesen játszanak az alkotók az idősíkokkal és Antonio Banderas ilyen átéléssel hozza a zseniális művészt, érdemes lesz erre az évadra beáldozni azt a tíz órát. aztán, meg várhatjuk a harmadik évadot, amely egy női zsenire koncentrál majd: Mary Shelley-re.
