A visszaélések az uniós pénzekkel rontották az ország pozícióját az EU-ban. FOTÓ: AFP/SAUL LOEB
A washingtoni körökben a magyar ügyek alapos ismerőjének számító Melia a Népszavának adott nyilatkozatában kérdésesnek nevezte, meddig hajlandóak a NATO-szövetségesek minden aggály nélkül arra, hogy életbevágó katonai titkokat osszanak meg Magyarországgal – hiszen szövetségesként ezt kell tenniük -, „azzal a Magyarországgal, amelyik egyre meghittebb viszonyt ápol Putyin mind agresszívabb Oroszországával”.
A szakértő hangsúlyozta: az Atlanti Szövetség orosz agresszióval találta magát szemben Ukrajnában, és az oroszok újra meg újra fenyegetik a balti államokat, illetve az Oroszország perifériáján található többi országot. Ebben a helyzetben „Magyarország lett a gyenge láncszem a NATO-ban” – fogalmazott Thomas O. Melia.
„Nem értem, hogyan tűrhetik ezt a magyarok, azok után, amit Oroszország művelt Magyarországgal a kommunizmus évei alatt. Megszűnt a történelmi emlékezet?” – tette fel a kérdést.
Az április nyolcadikai magyarországi parlamenti választás kimenetelét a Népszava megkeresésére úgy értékelte: az, hogy a voksok mintegy felével Orbán Viktor és a Fidesz kétharmados többséget szerzett, azt tanúsítja, hogy eredményes volt a választási feltételrendszernek a kormánypárt javára történő áttervezése, különösen a „gerrymandering”, vagyis a választókerületi határok Fidesz-érdekeknek megfelelő átszabása.
Emellett – jegyezte meg – az EBESZ megfigyelő missziója is számos rendellenességet jelzett, beleértve a műsorszóró média nagy részének az elfogultságát, valamint azt, hogy állami forrásokkal éltek vissza a Fidesz-kampány keretében.
A legfontosabb tényező azonban Melia szerint az volt, hogy sikerrel járt a Fidesz megfélemlítő kampánya, a magyar szavazók képzelt ellenséggel való folyamatos riogatása.
„A közel-keleti háborúk hány menekültje lakik ma Magyarországon? És hány magyar menekült talált biztos menedéket, kezdhetett új életet Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában a második világháború, illetve 1956 után?” – tette fel a kérdést.
Ezzel arra utalt, hogy Magyarországon gyakorlatilag alig maradnak menekültek – a kormányzat által befogadott, illetve legalábbis papírokkal ellátott 1300 főnek a nagy része is továbbállt Nyugat-Európába. Ezzel szemben a huszadik század megrázkódtatásai során Nyugaton befogadott magyarok száma százezrekben volt mérhető.
Thomas O. Melia nagyon aggasztónak és szomorúnak nevezte a Soros György elleni, általa „bizarrnak” minősített támadások hosszú sorát. Úgy fogalmazott Sorossal kapcsolatban, hogy „Magyarország egyik legsikeresebb fiáról van szó, olyan emberről, aki a vagyonát igen nagylelkű módon megosztotta annak érdekében, hogy Magyarországon és szerte a világban támogassa a szabad és nyílt társadalmat”.
„Az, hogy Orbán Viktor ilyen ádázul fordult szembe korábbi támogatójával, aki finanszírozta tanulmányait az Egyesült Királyságban, sokkal többet mond el Orbánról, mint Sorosról. Az ember kíváncsian figyeli, mostani szövetségesei közül kivel fordul szembe legközelebb” – jegyezte meg Melia. Emlékeztetett arra, hogy Orbán elüldözött a saját környezetéből számos Fidesz-alapítót, illetve más partnereket, „így például Jeszenszky Gézát, a kiváló államférfit és tudóst”. Kitért arra, hogy Orbán Viktor „életre szóló barátjával”, Simicska Lajossal is szakított.
Az Orbán-kormányzat nemzetközi megítélését firtató kérdésre Thomas O. Melia azt válaszolta, hogy Orbán Viktor uralma alatt Magyarország kiközösítetté vált azokban a klubokban, ahová olyan fontos volt belépnie az országnak, nevezetesen a már említett NATO mellett az Európai Unióban is.
„Az, hogy az EU által az évek során Magyarországnak juttatott pénzből oly nagy összegek felhasználását illetően történtek visszaélések, és a pénzeket a fideszes barátoknak és a családtagoknak terelték át, Magyarország EU-n belüli pozíciójának a romlásához vezet” – vélekedett a Népszavának nyilatkozó amerikai szakember.
Az amerikai Princeton Egyetem vendégprofesszora, Barack Obama elnök kormányzata alatt a külügyminisztérium vezető tisztségviselőjeként tevékenykedett. A külföldi demokratikus átalakulásokat támogató National Democratic Institute (NDI) képviseletében ő volt a fő szervezője az 1990-es országgyűlési választások nemzetközi megfigyelő csoportjának.