Lomtalanításkor pillanatok alatt szemétdombbá tud válni egy-egy városrész. A Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) ugyan próbálja lecsökkenteni ennek az állapotnak az idejét azzal, hogy csak a megjelölt napon 18 órától lehet kihelyezni a lomokat, amiket másnap elszállítanak, egy ilyen szűk időkeretbe azonban a gyakorlatban lehetetlen beszorítani a lomtalanítást.
Az FKF felhívja a figyelmet, hogy a használaton kívüli tárgyakat nem szabad az úttesten felhalmozni, mert akadályozhatják a forgalmat, illetve balesetet okozhatnak. A közszolgáltató azt kéri, a lomokat a lakóház előtti, kukásautóval jól megközelíthető közterületre helyezzék ki. Csakhogy ez a nagy beépítettség, szűk utcák, keskeny járdák miatt sok helyen tűzvédelmi szempontból nem tud szabályosan megvalósulni.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani. Egy épület tűztávolsága viszont akár 10 méter is lehet.
A szabálytalanul, illetve átgondolatlanul felhalmozott lomok veszélye kézenfekvő. Egy esetleges tűz parkoló autóra terjedhet át, megrongálhatja a lakóház hőszigetelését, közeli ablak esetén lakást boríthat lángba, a főbejáratnál meg az épületből való menekülést teszi lehetetlenné.
A lomokat pedig akár egy eldobott cigarettavég is lángra lobbanthatja.
Gyakorlatilag csak a tűz büntet
A tűztávolságon belül szabálytalan tárolást végzők 20-60 ezer forintig terjedő tűzvédelmi bírságra számíthatnak. Ha tűz üt ki, és jön a tűzoltóság, 20 ezertől 3 millió forintig terjed a bírság, melynek viszont a kiszabása kötelező. A kérdés csak az, hogy kire. A gyakorlatban – mivel közterületről van szó – nagyon nehéz bárkit is megbüntetnie ezért a katasztrófavédelemnek.