Még nem tudni, hogy a miniszterelnök milyen formában – egy óriás tárca részeként, vagy önálló minisztériumként – működtetné az egészségügyet. Információink szerint a kormányfő még nem döntött az új kormány végleges struktúrájáról, s ha ez megvan, csak akkor kerülhet szóba ki, milyen területet irányít.
Forrásaink szerint Novák Katalinnak, a családügyi államtitkár van a legnagyobb esélye arra, hogy az egészségügyet más területekkel együtt irányíthatja. Volt olyan is, aki szerint Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter kerülhet, ha egyben marad, az EMMI élére. A politikus ugyan pénteki nyilatkozatával azt erősítette, hogy inkább visszatér Hódmezővásárhelyre, de azt sem zárta ki, hogy kaphat visszautasíthatatlan ajánlatot a miniszterelnöktől. Államtitkárként Velkei György, a Bethesda gyermek kórház főigazgatójának, Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkárnak, valamint Nagy Anikó, a Heim Pál gyermek kórház főigazgatójának neve is felmerült.
Gyakorló egészségpolitikusokból, szakértőkből több műhely is alakult, megy az ötletelés, készülnek a koncepciók. Ha a miniszterelnök választása valamelyikükre is esne, gyorsan legyen kéznél javaslatuk. Ezekben főként a forráshiányra, a magán- és a közellátás kapcsolatára, s legolcsóbb költségcsökkentésként a megelőzésre fókuszálnak. Van olyan, aki megemlíti azt is, hogy szükség volna a kórházi szektor méretének csökkentésére, ám rögtön hozzá teszi: az intézménybezárásokra a helyi tiltakozások miatt nem kerülhet sor. Ellenben összevonni, feladatokat összehangolni szabad. Van olyan javaslat is, amely szerint térítésmentes egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanának a határon túli magyaroknak az egyházak bevonásával. A betegelégedetlenség orvoslására kampányszerű kórházi mosdó-, és várófelújításba kezdenének.
A háztáji koncepcióktól függetlenül az bizonyosan várható az egészségügy irányításának gyakorlata nem változik. Legalábbis annyiban, hogy a feladatra kijelölt minisztérium foglalkozhat a szakpolitikával, de azt továbbra is a gazdasági tárca dönti el, mire költhet, s mire nem az ágazat.
Már a választások előtt megjelent az MNB szakértői által készített tanulmány, amely az ország versenyképesség-javítását szorgalmazza. Orbán Viktor miniszterelnök két hete a Figyelőnek adott interjújában azt mondta számára szimpatikusak az MNB szakértői – Palotai Dániel és Virág Barnabás – által közölt meglátások. A könyvként is megjelenő munkában az egészségügyről is szó esik. A szerzők szerint az egészségügyben szükség van a források bővítésére és a magánforrások bevonását javasolják. Ennek lehetséges eszközeként említik, például a kihasználatlan kapacitások hasznosítását, illetve a magánbiztosítás lehetőségének szélesítését. A szerzők a német egészségbiztosítási rendszert is leírják. Németországban duális rendszer működik: van egy kötelező állami és van egy magánbiztosítási rész. Az ott élők választhatják a magánbiztosítást vagy besorolják őket az állami kockázatközösségbe. Ez utóbbi széleskörű, szolidaritás elvű szolgáltatási csomagot kínál. A magánbiztosítást választó magas keresetűeknek viszont nem a jövedelmük, hanem koruk és kockázataik alapján meghatározott díjat kell fizetniük. A diákok is választhatják ezt, számukra ez a biztosítás az alacsony kockázataik miatt, olcsó. A köztisztviselőknek az állam fizeti a költségek egy részét, a többire magánbiztosítást köthetnek.
Azt nem tudjuk, hogy ez utóbbi lehetséges forgatókönyv lehet-e az új kormány számára, de a magánforrások bevonásának lehetőségeit taglaló gondolat más, e napokban készült javaslatokban is fölbukkan. Itt főként az egészségturizmusból származó bevételeket csatornáznák be a közellátás költségeibe, valamint szigorú munkaidő keretekkel és a szabadfoglalkozású orvoslás bevezetésével tisztítanának a magán és közellátás összefonódását.
