A 3 milliós volt szovjet tagköztársaság első, a függetlenség kikiáltása után elfogadott alkotmánya még köztársaságként határozta meg az ország államformáját. Ezt 1995-ben referendumon fogadták el. 2005-ben azonban módosították az alkotmányt, aminek következtében Örményország elnöki köztársaság lett, ahol a közvetlenül választott államfő nevezi ki a miniszterelnököt, illetve iktatja be vagy menti fel a kormány tagjait. Egy 2015-ben indult átalakulás nyomán már csak protokolláris feladatokat lát el az államfő, a hatalmi centrum a kormány és a kormányfő irányába tolódik el - az országban végbemenő alkotmányreform értelmében az elnöki rendszerről parlamentáris rendszerre tértek át.
Mindez annak fényében nyer különleges jelentőséget, hogy az államfői tisztséget sokáig betöltő Szerzs Szargszjan az alkotmány szerint nem indulhatott volna újabb mandátumért. Helyette Szargszjan - mint a kormányzó és továbbra is a legerősebb pártnak számító jobboldali-konzervatív Örményország Republikánus Pártjának a vezető politikusa - miniszterelnök lett. Valóban úgy tűnik tehát, hogy magára szabta az alkotmányt az örmény elnök.
Az ellenzék szerint csak formai változást hozott a reform, valójában Szargszján így menti át a hatalmát. Szargszjánt a parlament kedden választotta meg miniszterelnöknek - írja az Euronews. A tüntetők kedden „bársonyos forradalmat” hirdettek és kormányépületeket vettek blokád alá; lezárták többek közt a külügyminisztérium, a legfőbb ügyészség és az adóhivatal épületét is.
A tüntetési hullám - amelyet az egyik főszervező egyenesen „forradalomnak” nevezett - múlt hét vége óta tart. A demonstráció hétfőn is erőszakba fordult, miután a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel.
