Angela Merkel német kancellár szégyenletes hallgatásával elősegíti a magyarországi antiszemitizmust, és aláássa az Európai Unió értékeit – ezt tartalmazza az a nyílt levél, amelyet a Politico című amerikai hírportál európai kiadása – annak angol és német nyelvű mutációja egyaránt – közöl, és amelyet a Klubrádió tudósítása szerint már csaknem 200-an írtak alá.
A nyílt levél, amelyhez a Politico honlapján bárki csatlakozhat, kifejti: Orbán Viktor miniszterelnök propaganda-szócsővé változtatta a közmédiát, a magántulajdonú csatornákat politikai szövetségeseinek a kezébe adta, és ténylegesen ellenőrzése alá vonta a legfontosabb bíróságokat. Akadályozza a nem kormányzati szervezetek és a független felsőoktatási intézmények munkáját. A minap lebonyolított választás pedig nem volt eléggé szabad, és aligha volt tisztességes – olvasható a nyílt levélben. Eközben – folytatódik a szöveg – a magyar kormány az elmúlt hónapokban ismételten felszította az antiszemitizmus lángját. Orbán olyan tömegpropaganda-kampányra fordított közpénzeket, amelyek azt sugallták, hogy egy zsidó bankár mozgatja a bábokat annak a nemzetközi összeesküvésnek a hátterében, amely arra irányul, hogy lerombolja Magyarország keresztény kultúráját.
A levél megfogalmazói Merkel szemére vetik, hogy német kancellárként elmulasztotta, hogy elítélje Orbán antiszemita retorikáját, illetve a demokratikus intézmények elleni összehangolt támadásait. Angela Merkelnek fel kellene szólítania az Európai Néppártot a Fidesz kizárására sorai közül - fogalmaznak a levél írói.
Az Angela Merkel német kancellárnak címzett levél, de korábbi elemzések is felvetik, hogy miért élvez Orbán Viktor politikai védelmet, illetve ha ilyen van, mivel viszonozza azt. Elemzők nem tartják kizártnak, hogy a háttérben az húzódhat meg, hogy a politikai védelemért cserébe a német cégek Magyarországon előnyös elbánásban részesülnek, vagy legalábbis nem vegzálja őket a hatalom. A nagy autógyártó német cégek, mint az Audi, vagy a Mercedes több tízmilliárdos kormányzati támogatással végez beruházásokat, míg a Magyar Telekom jelentős megbízásokhoz jut az állam által felügyelt területeken - hogy csak a legkirívóbbakat említsük. Általánosságban is elmondható, hogy a német célgek vannak a támogatási listák élén.
A politika és a gazdaság között a világon mindenhol van kapcsolat, de ez addig működik, amíg a demokratikus értékrendet mindkét fél betartja. Előfordul, hogy ezek az értékek eltérnek egymástól, mert a politikának rövid, a gazdaságnak pedig hosszú távú érdekei vannak – nyilatkozta a Népszavának Inotai András közgazdász. Ezeket a konfliktusokat a demokratikus rendszerekben legalábbis egy ideig fel lehet oldani.
Eljöhet egy pont, amikor a politika nem mer lépni, mert olyan erősek a gazdasági kapcsolatok, vagy a gazdasági szereplők mondják azt, hogy a politikai környezettel szemben nem mernek fellépni, hogy ne veszítsék el a profitjukat. Különösen olyan demokrácia-hiátussal küzdő országok esetében igaz ez, ahol jelentős adó és egyéb támogatásokat kapnak a cégek.
Elemezők szerint ez a leírás Magyarországra is érvényes. Lehetnek azonban olyan antidemokratikus helyzetek, amelyek mellett már a multi cégek sem mehetnek el szó nélkül. Ez olyan egyszerűnek látszó dolgokban mutatkozhat meg, mint hogy ellenzéki médiumokban miért nem lehet hirdetni, vagy miért nem rendezhet olyan konferenciákat a nemzetközi vállalat, ahol kifejthetik, hogy ragaszkodnak a demokratikus elvekhez és gyakorlathoz és bár elfogadják a feltételeket de az adott hatalom értékrendjét nem – fejtette ki Inotai András.
A multinacionális cégek sem hagyhatják figyelmen kívül a társadalmi és gazdasági környezetet, mert ha ezt elmulasztják, az nagyon visszaüthet és ezt a német politikának is tudomásul kell vennie. Egy instabillá váló, unióellenes környezetből a nagy cégek könnyen továbbállhatnak. Ezért kellene összhangba hozni a politikai, gazdasági és erkölcsi értékeket.
