A rezsiharcban az Orbán-kormány mintha teljesen elfeledkezett a lakosságon kívüli vevőkörről, azaz a cégekről – deríthető ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által most frissített árampiaci adatbázis elemzésével. Lapunk számításai szerint, míg szabad piaci alapon a cégektől kilowattóránként 14,4 forintot kérnek az áramkereskedők, addig az ugyanerre vonatkozó állami - „egyetemes szolgáltatási” - tarifa 21,2 forint. (Ez csak az áram mint termék ára, rendszerhasználati és egyéb díjtételek, illetve áfa nélkül.) Tekintve, hogy ma már minden – a legkisebb, jellegében akár a lakosságéhoz hasonló - cég is áttérhet az egyetemes szolgáltatásiról a szabad piaci tarifára, a vállalkozások közül elvétve – a legkevésbé aktívak – fizetnek egyetemes szolgáltatási árszinten. Tavaly a lakosságon kívüli fogyasztók áramforgalmának mindössze 0,4 százalékára rúgott az állami tarifán elkelt mennyiség.
A háztartások frontján egész más a helyzet. Ott tavaly átlag 14,3 forintos ár jött ki. Miután a Magyar Telekom kivonult a lakossági energiaszolgáltatásból, a lakossági fogyasztók közül szinte senki se maradt a szabad piacon, ráadásul tőlük az állami szintnél többet – 15 forintot – kértek a termékért. A lakosság 10,7 TWh-s fogyasztása a cégek 26,2 TWh-jának csak valamivel több mint harmadára rúg. A lakossági forgalom 2,4, a céges pedig 2,9 százalékkal nőtt.
Az adatokból az is leszűrhető, hogy a cégek piaci alapú áramtariáfája – a hagyományos versenyalapú árszint – 2016 elejéig jóval magasabbra, körülbelül 16,5 forintra rúgott a háztartások 14,5 forintos tarifájához képest. A céges díj 2016 végére ugyanakkor a lakossági árszint alá esett. A tavalyi év augusztusáig a két érték körülbelül együtt haladt. Azt követően viszont a szabad piaci ár – a nemzetközi fejlemények mentén – ismét emelkedésnek, míg a lakossági csökkenésnek indult. (Utóbbi mérséklődést a lakosság nem érzi, mivel a többi tétel növelése révén a fizetendő díj 2014 óta változatlan.) A két ár egyszerű összevetése némiképp megtévesztő lehet: míg ugyanis a piaci tarifán a versengő kereskedők elvben tetszőleges hasznot számolhatnak el, addig az állami díj elvben „haszonmentesített”. A piaci áremelkedés ugyanakkor némiképp kétségkívül csökkenti a lakossági díjcsökkentési nyomást. Igaz, az Orbán-kormány az elmúlt évek során egyetlen rezsitétel esetében se kívánt érvényesíteni.
Tavaly 2,3 százalékkal, 44-ről 45 terawattórára nőtt a hazai áramforgalom – derül ki az adatokból. A behozatal aránya egy százalékkal, 28,9 százalékról 28,6 százalékra mérséklődött. Szlovákiából érkezik a legtöbb áram – 9,5 TWh -, de jelentős az osztrák és az ukrán import is. A legtöbb, közel 5 TWh-nyi áramot Horvátország felé értékesítettük.
A nukleáris hátterű áramtermelés 1 százalékkal bővült, az annak körülbelül harmadára rúgó szénalapú 11 százalékkal visszaesett, a földgázzal előállított áram mennyisége 21 százalékkal bővülve megközelítette a szenet. A teljes termelés mindössze 2,5 százalékára rúgó megújulós termelés tavaly 6 százalékkal visszaesett, míg a hasonló nagyságrendű „egyéb” kategória 23 százalékos bővülést mutat.
