A Magyar Kupa hétvégi, debreceni négyes döntőjében a papírformának megfelelően ezúttal is a hazai mezőnyből kiemelkedő két gárda, a Telekom Veszprém és a MOL-Pick Szeged játszotta a finálét, amely a korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is szoros küzdelmet hozott, ám ismét a bakonyiak diadalával zárult. Noha sokáig közel állt a trónfosztáshoz a szegedi együttes, végül mégis a 23-21-re nyerő, ezzel a klubtörténet 27. kupagyőzelmét megszerző veszprémi játékosok emelhették magasba a serleget.
„Nagyon nehéz ezt feldolgozni – mondta a lapunknak nyilatkozó Bodó, amikor megjegyeztük: hiába nyert nemrég bajnokit a Veszprém Arénában a Szeged, éremért játszott tétmeccsen továbbra is mindig a Veszprém a jobb. - Már nagyon sokszor éreztem úgy, hogy az adott szituációban a Szeged is megérdemelte volna a győzelmet, a Veszprémnek ugyanakkor remek csapata van, ezt ne feledjük, és amikor tétre megy a párharc, mindig jobban játszik. Nagyon elfáradtunk és csalódottak vagyunk, hiszen nyerni szerettünk volna.”
Pedig félidőben – éppen a dudaszó pillanatában betaláló Bodó góljával – még a Szegednél volt az előny, később pedig kétgólos hátrányból is fordítottak a csongrádiak. Az egész mérkőzésen parádés formában védő veszprémi kapus, Mirko Alilovic ugyanakkor a második játékrészben is sorozatban szállította a védéseket, a felek legutóbb bajnokiján kilencszer eredményes – ezúttal négy gólt szerző – Bodó pedig extra őrizetet kapott, így nem tudta a korábban látott formáját idézni. A kaput kettős emberelőnyben is bevenni képtelen szegediek a hajrára komoly hátrányba kerültek, egyre hitehagyottabbnak tűntek. „Nagyon jól támogatta a kapuból a veszprémi falat, a védéseivel rengeteget hozzátett csapata sikeréhez. Ő jelentette a különbséget” – mondta Alilovicról Bodó, akit ebben a felállásban aligha vigasztal, hogy a horvát válogatott kapussal a következő szezonban már a közös sikerekért küzdhet, hiszen Alilovic a nyártól Szegeden folytatja pályafutását.
Mivel a Bajnokok Ligája további küzdelmeitől mindkét kupadöntős magyar együttes korán elbúcsúzott az idén, a tavaszi idény hajrájában Veszprémben és Szegeden is egyetlen sorozatra koncentrálhatnak: a bajnokság alapszakaszából még három forduló hátravan, majd következik az oda-visszavágós döntő, ahol egyelőre még csak az alapszakaszgyőztes veszprémiek helye biztos, várhatóan a Szeged lesz a másik résztvevő (a visszavágó a szabályok értelmében az alapszakaszt megnyerő csapat otthonában, jelen esetben Veszprémben lesz). Ugyan a szegediek az őszi szezonban látott több pontvesztésüknek „köszönhetően” még nem mehetnek biztosra, sorsuk a saját kezükben van, hiszen ha csak egyetlen ponttal is, de megelőzik a harmadik helyezett Tatabányát.
„A veszprémi visszavágóra mindenképpen olyan eredményt szeretnénk elérni, amellyel még lehet esélyünk az aranyéremre” – felelte érdeklődésünkre Bodó, amikor arról kérdeztük, mi lehet a Veszprém legyőzésének kulcsa abban az esetben, ha a Szeged megőrzi második helyét, azaz döntőt játszhat. „Biztosan szoros csata lesz mindkét meccsen, de ott már végre mi szeretnénk ünnepelni a végén” – tette hozzá a Veszprém ellen 2002 óta csupán egy, a 2007-es bajnoki döntőt megnyerő Szeged játékosa.
Ami azt illeti, valóban volna miért törleszteniük Bodóéknak.
