Már több mint 57 ezren jelezték részvételüket, illetve érdeklődésüket a „2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért” nevű szombati eseményre. Ez minden idők legtöbb visszajelzése egy tüntetés második felvonására.
Az első etap múlt szombaton volt, amikor a tömeg megtöltötte Budapest belvárosát, de nemcsak a fővárosban gyűltek a változást akarók: vasárnap két vidéki városban is demonstráltak. Pécsen - a szabadpecs.hu tudósítása szerint - kétezernél is többen voltak, megtelt a tüntetőkkel a Széchenyi tér. A lap beszámolója szerint "a beszédeket az újra hatalomra jutott kormánynak és annak politikájának címezték, úgy, hogy közben a Fideszre szavazókhoz is szóltak, védelmükbe véve a szerintük megtévesztett embereket.”
Debrecenben pedig a református nagytemplom előtti Kossuth téren tartottak kormányellenes tüntetést. A hvg.hu szerint a felszólalók új választást, szabad sajtót, valódi rendszerváltást követeltek.
– Reális célokat kell kitűznünk, amelyek az embereknek hitet és motivációt adnak, hogy folytassák. Ebben nagy a felelősségünk – fogalmazott a Népszavának Gyetvai Viktor, a tüntetés egyik szervezője. Arra a kérdésünkre, hogy mik ezek a motivációk, Gyetvai két dolgot említett.
– Azt kell üzennünk az ellenzéki pártoknak, hogy kapják össze magukat – hangsúlyozta a szervező, hozzátéve: addig nincs értelme új választásról beszélni, amíg ez nem egy tisztességes választási törvény szerint zajlik és nem egy normális ellenzékkel. – A mostani választást ugyanis az ellenzék vesztette el – indokolt Gyetvai. A fiatal szervező szerint a másik ilyen fontos cél, hogy minden magyar embernek jár a tisztességes, kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog. – A mostani helyzetben a vidék Magyarországa, még ha van is ellenzéki alternatíva, nem tud róla, ezért nem marad más választása, csak Orbán Viktor.
– Ha ezt nem oldja meg a mozgalom és az ellenzék, akkor nem váltható le a Fidesz. A vidék Magyarországa nélkül nem lehet többséget szerezni, így az ellenzéki pártoknak azonnal le kell menniük vidékre, meghallgatni az embereket – javasolta az esemény egyik szervezője.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet mozgalomkutatója szerint a múlt szombati tüntetés a szlogenek, a transzparensek szintjén hasonlított a korábbi kormányellenes megmozdulásokra, de most nem szakpolitikai kérdésről - például közoktatás - szólt, hanem kifejezetten politikáról. Mikecz úgy vélte: mivel választás utáni tüntetésről van szó, így leginkább a 2014-es netadós tüntetésekkel vonható párhuzam.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyire indokolt a „mi vagyunk a többség” szlogen használata a választási eredmények tükrében, Mikecz azt mondta: annyiban igazolt, hogy a hazai szavazatokat tekintve a Fidesz kevesebbet kapott, mint a politikai szempontból igen tarka tüntető tömeg ellenzéki pártjai. Egy ilyen megmozduláson – folytatta a szakértő - ugyanakkor igen gyakran felfokozott érzelmi állapotban vannak a résztvevők, akár egy sportesemény vagy koncert alatt, így nem várható el, hogy a skandált szólamok megfontolt stratégia eredményeként szülessenek meg.
A Republikon Intézet munkatársa leszögezte azt is, hogy a tiltakozási hullámok mindig kifújnak, ez természetükhöz tartozik. A kérdés ilyenkor az, hogy milyen közvetlen, vagy közvetett hatásuk lehet. - 2014-ben a kormány gyorsan eltörölte a netadót, tehát korlátozott mértékben, de egyértelmű szakpolitikai sikert hoztak a tüntetések. Az intézményesedési próbálkozások (MostMi!, populus.hu) azonban nem voltak sikeresek. A kérdés most az, hogy közös platformra hozhatják-e a tüntetések az egymással ellentétes póluson lévő szavazókat – fogalmazott Mikecz, hozzátéve: ha megjelenik a választói akarat az ellenzéki egységre, az elindíthat egy olyan folyamatot, amelynek a vége egy kormányellenes ernyőszervezet. Ez az igény adott esetben még a pártelitek húzódozásával szemben is egységet teremthet.
