Messzemenőkig igazolja a bírósági statisztika lapunk február eleji megállapításait, mely szerint az idén január 1-től bevezetett új polgári perrendtartás a szokásosnál is nehezebb feladat elé állítja a peres feleket és jogi képviselőiket, de magukat a bíróságokat is. A számok egyértelműen mutatják, hogy az új eljárásrendtől tartva a jogi képviselők igyekeztek tavaly év végén beadni kereseteiket, növekvő terhet róva így a bíróságokra, idén év elején viszont lényegesen lecsökkent a beadott polgári peres ügyek száma, ami enyhítette a bíróságok terheit. Februári cikkünkben e változásokat a Népszavának nyilatkozó ügyvédek vetítették előre.
Az Országos Bírósági Hivatal által (OBH) április 12-én közzétett ügyforgalmi adatok jól mutatják, hogy idén januárban több mint 19 százalékkal, februárban pedig csaknem 25 százalékkal kevesebb polgári peres ügy érkezett a bíróságokra az előző évihez viszonyítva. Leginkább a Győri Törvényszéken csökkent az ügyszám, ott idén januárban mindössze 311, februárban pedig 282 beérkezett polgári peres ügyet regisztráltak, szemben a 2017-es 434, illetve 437 üggyel. Az OBH nemcsak a tavalyi és az idei évkezdeti (2017, illetve 2018 januárja és februárja), hanem az év végi adatokat (2016, illetve 2017 utolsó három hónapját) is összevetette. Ebből jól látszik, hogy 2017 végén nagyon sokan indítottak keresetet, az érkező polgári peres ügyek száma minden törvényszéken kiugróan magas volt: 2016 decemberéhez képest tavaly az utolsó hónapokban csaknem 40 százalékkal több új ügyet regisztráltak. A legnagyobb mértékű növekedés az Egri Törvényszéken volt tapasztalható: ide 2016 decemberében 293 polgári kereset érkezett, a múlt év utolsó hónapjában viszont már 517.
Az országosan is legleterheltebb, magasan a legtöbb ügyet tárgyaló Fővárosi Törvényszéken is érvényesül a tendencia: a 2016 decemberi 3050-nél tavaly év végén ezerrel több, 4086 polgári peres beadvány érkezett. 2017 elejéhez viszonyítva pedig, amikor az első két hónapban 3463, illetve 2922 ügyet regisztráltak, idén lényegesen alacsonyabb – januárban 2834, februárban pedig 2223 – volt a beadványok száma. S bár erre nem térnek ki, nyilvánvaló, hogy az OBH statisztikája csak a befogadott ügyek számát tartalmazza, a bíróságok által visszautasított keresetekét nem. Márpedig idén év elején az ügyszám csökkenéssel párhuzamos minden bizonnyal nőtt az elutasított beadványok száma, hiszen az új polgári kódex egyik lényeges eleme, hogy részletesen szabályozza a keresetlevéllel szembeni követelményeket, és szigorúbban kezeli a nem szabályszerű beadványokat.
Polgári pert csak keresetlevél benyújtásával lehet indítani, de különbség van például a járásbírósághoz és a törvényszékhez beadandó kereset között. Magánszemély január 1-től járásbíróságon csak egy több mint húszoldalas formanyomtatványon nyújthatja be a keresetét, amelyet nem egyszerű kitölteni. Akkor sem könnyebb a perindítás, ha valaki jogi képviselővel vág bele, ilyen esetekben is az eddiginél részletesebb formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelni. Ráadásul a törvényszékeken kötelező a jogi képviselet, azaz ügyvédet, jogtanácsot kell megbízni. A bíróság azonnal visszautasítja azt a keresetlevelet, amelyet nem jogi képviselő útján nyújtottak be. Ugyanakkor az ügyvéd felelőssége, hogy a keresetlevél mindenben megfeleljen a törvényi előírásoknak és ez anyagi értelemben is igaz: a bíróság által visszadobott ügyekben is ki kell fizetni az eljárási illetéket, s bár a számlát az ügyfél kapja, mivel a védő hibázott, neki illik befizetni az összeget.
A bíróságokra évente érkező mintegy 1,5 millió ügy legnagyobb részét épp a polgári (és közigazgatási) jogviták teszik ki. Ahhoz képest hogy kétéves előkészítő munka előzte meg az új polgári perrendtartás életbe lépését, számos részlet máig tisztázatlan. Az év elején a lapunknak nyilatkozó ügyvédek leginkább azt kifogásolták, hogy nem egyszerű megtalálni és azonosítani azokat a formanyomtatványokat, amelyeket a különböző ügyekben be kell nyújtani, ráadásul ezek a hivatalos dokumentumok sokszor csak december utolsó napjaiban készültek el. Az ügyvédek a szervezett oktatásokon így semmiféle szemléltető-anyagot nem kaptak, s használatukat sem próbálhatták ki a gyakorlatban.
