Bár a válság óta a bankok és az ügyfelek is óvatosabbak, a hitelezés iránti érdeklődés töretlenül növekszik a lakosság körében. Az év első két hónapjában már 100 milliárd forint fölé került az új lakáshitelek összege, ami 38 százalékos éves növekedést jelent. A leglátványosabb bővülés a személyi hiteleknél látható: a folyósított összeg csaknem 58 milliárd forintra nőtt az idei év első két hónapjában. Ez 72 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor, 2016 első két hónapjával összevetve pedig másfélszeres bővülést jelent.
Pedig hitelszerződésekből eddig sem volt hiány: a Központi Hitelinformációs Rendszer adatai alapján 2017 szeptemberében a magyar háztartások 959 ezer jelzáloghitel-szerződése mellett több mint ötmillió egyéb hitelszerződés is fennállt. A fogyasztási hitellel rendelkező háztartások körében a személyi kölcsönök aránya 43 százalékot tett ki, az áruhiteleké pedig 32 százalékot. Az adósok egy jelentős része ráadásul halmozza a hiteleket, vagy hitelből hitelbe veri magát.
A fogyasztási hitelek esetében például a hitelszerződések csaknem harmadánál az adósnak van már egy másik élő fogyasztási hitele is, további 14 százalékuknál pedig csupán az új hitel felvételének időpontja előtti 30 napban szűnt meg az előző hitelszerződés – derül ki a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben megjelent Hitelezési folyamatok című kiadványából. A tanulmány arra is rámutat: a fogyasztási hitelt halmozó hitelfelvevők kiszolgálói elsősorban a pénzügyi vállalkozások, esetükben ugyanis a hitelfelvételek 46 százaléka ismételt kölcsön (a fogyasztási hitelek bő felét bankok, 45 százalékát pénzügyi vállalkozások adták). A hitelhalmozók jellemzően alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások, akik kisebb összegeket vesznek fel rövidebb futamidőre. A nagycsaládosok – közülük is az alacsonyabb jövedelműek - nagyobb arányban kényszerülnek rá a hitelek halmozására: míg az eltartott nélküli hitelfelvevő háztartások 29 százaléka vett fel újabb fogyasztási hitelt, addig a három vagy több gyermekes családok 37 százaléka. A fogyasztási hiteleket egyébként is zömmel az alacsonyabb keresetűek veszik fel: az adósok 77 százalékának jövedelme nem haladja meg a havi bruttó 300 ezer forintot.
Egyre többen vannak azok is, akik ingatlanhitelük mellé kényszerülnek fogyasztási hitelt is felvenni. A 2013 és 2016 szeptembere között felvett lakáshitel-szerződéseken belül átlagosan 8 százalék volt azon hitelek aránya, amelyek esetében az adós a hitelfelvételt követő egy éven belül fogyasztási hitelt is felvett. Az arány ráadásul növekvő tendenciát mutat (6 százalék körüliről több, mint 10 százalékra nőtt), amit az MNB szerint a lakásárak emelkedése indokolhat. A növekvő ingatlanárak miatt a lakásvásárlás ugyanis könnyen kifeszítetté teheti a háztartások pénzügyi helyzetét, amelyek így a lakásfelújítás vagy -berendezés finanszírozásához fogyasztási hitelhez folyamodnak. Az MNB megjegyzi: azokat a lakáshiteleket, amelyekhez később fogyasztási hitel társult, nagyobb futamidő mellett is magasabb jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arány jellemezte, mint azokat, amelyeket nem követett fogyasztási hitel felvétele. Ez pedig arra utal, hogy ezeknek a háztartásoknak már a hitelfelvételkor is korlátosabbak voltak a lehetőségei.
Kérdés, hogy a hitelhalmozók képesek lesznek-e majd hosszútávon is fizetni hiteleiket. Trencsán Erika, a BankRáció.hu hitelszakértője szerint valószínűleg igen. A bankok ugyanis a válság óta jóval óvatosabbak a hitelfolyósításokat illetően, ráadásul 2015 óta jogszabályi fék is van a rendszerben. Forinthitelek esetében a hiteligénylők jövedelmének legföljebb 60 százaléka terhelhető kölcsönnel, 400 ezer forinti jövedelem alatt pedig legföljebb annak fele lehet a törlesztőrészlet: ebbe bele kell férnie az új és a régebb óta fennálló hitel törlesztőrészletének is. Trencsán Erika úgy látja: nemcsak a bankok, de a hitelfelvevők is óvatosabbak. Az új ingatlanhiteleknél már 70 százalékos arányt képviselnek a fix kamatozású kölcsönök, a lakásvásárlók igyekeznek minél nagyobb önerőt felmutatni, és elenyésző már azok száma is, akik nyaralásra vennének fel hiteleket. Azt ugyanakkor ő is elismeri, hogy sokan személyi kölcsönt is fölvesznek a jelzáloghitel mellé, hogy abból fedezzék a felújítást vagy az illetékek befizetését.
Szerinte ez a kedvező kamatkörnyezetnek is köszönhető, ami miatt sokan inkább újabb hitelből és nem a megtakarításaikból fedezik ezeket a kiadásaikat. Trencsán Erika megjegyezte: 3-4 millió forintig a magasabb – 7-10 százalékos – kamat ellenére jobban megéri személyi kölcsönt fölvenni, mint jelzáloghitelt, előbbit ugyanis gyorsan folyósítják és nincsenek kezdeti költségek, míg az ingatlanhitelnél hat hetet is várni kell, ráadásul több mint 100 ezer forintra is rúghatnak a közjegyzői, földhivatali díjak. Ezeket ugyan a bankok gyakran akciós jelleggel elengedik, de ha valaki öt éven belül végtörleszt, akkor ezeket vissza kell fizetnie.
