- „A nép nem betiltható!”- Tízezrek tüntettek a kormány ellen

Már a tüntetés hivatalos kezdete előtt hatalmas volt a tömeg az Andrássy úton, nagyon sokan tartottak az Oktogon felől az Operához. A tüntetők zöme fiatal, huszonéves, harmincéves. Sokan magyar vagy uniós zászlóval érkeznek. A hangulat mindazonáltal cseppet sem volt feszült, inkább mintha egy fesztiválon járna az ember. A fiatalok - néhány elkapott beszélgetésből ítélve - nem indulatosak, felháborodottak: inkább kinevetik Orbánt meg a rendszerét, de az ellenzéknek is kijut a gúnyos megjegyzésekből.

Mint arról már többször írtunk, a demonstrációra azzal toborozták az embereket: „A Fidesz választási rendszere, a kormány gyűlöletkampánya a többséget egyharmados kisebbsége szorította. Ezért követeljük: A szavazatok újraszámlálását! Gyűlöletkampány helyett szabad sajtót, pártatlan közmédiát! Tisztességes választást! Új választási törvényt! Az ellenzék ne magával harcoljon, hanem álljon ki a többségért!”

A tüntetők közvetlen közelében rendőrt nem sokat lehetett látni, de a készültség nagy: amikor például a Liszt Ferenc téren megjelent a Ligetvédők néhány tagja, rögtön kiszúrták őket, és igazoltatták az aktivistákat. „Ti is Soros emberei vagytok!” üvöltött a ligetvédőkre valami arra vetődő jóember, de a hangulatra jellemző, hogy a közönség kinevette a feltehetően kormánypárti buzgólkodót.

Negyed hétkor a tüntetők szinte megtöltötték az Andrássy utat az Oktogon és a Deák tér között. A tömeg - amelyben felbukkant egy „A nép nem betiltható!”- feliratú molinó - az Operától a Kossuth térre vonul.

A tömeg méretére jellemző, hogy fél óra alatt alig kétszáz méter lehetett csak haladni – és közben egyre többen csatlakoztak a tüntetéshez. Miközben sokan még az Andrássy úton voltak, a Kossuth tér is lassan megtelt. A hangulatról tudósítónk azt jelentette: „A tömeg vidám, dübörög a zene, a hangulat euforikus.”

A menet végén haladók még csak akkor értek el az Arany János utcához, miközben a sor közepén gyaloglók már az Alkotmány utcáig jutottak - a Kossuth tér ekkorra teljesen megtelt. Ez azonban cseppet sem zavarta a tömeget: miközben a kivetítőn Orbán-beszédeket, kormánytagokról szóló videókat vetítettek, zúgott a „Diktátor! Diktátor!”

„Lányi Örs vagyok, egy senki” – kezdte beszédét a tüntetés egy szervezője. Mint mondta, mindenki csak addig fontos a hatalomnak, amíg behúzza az ikszet választáskor. Szerinte Orbán Viktor elfelejtette, hogy honnan jött, de az ellenzéke ezt nem engedheti meg magának: ha nem egységként küzdünk, elveszítjük a harcot - tette hozzá.

Azért tüntetünk most, mert szeretjük ezt az országot - fogalmazott Lukácsi Katalin, volt KDNP-tag. Mint mondta beszédében, "Orbán Viktor a mi szolgálatunkra is fel fog esküdni, hiszen a nemzet mi mindannyian vagyunk". Dobó István örökösei nem a Fideszben ülnek, hanem az ország egységéért és az európaiság eszméjéért küzdenek.

“Aki a demokráciában alszik, diktatúrában ébred” - mondta Dr. Szendrő Németh Tamás ügyvéd és blogger. Szerinte az igazi kérdés most az, hogy mit tenne egy szabad ember.

"Új választást" - skandálta a tömeg, mikor Gulyás Balás beszédében a választási eredmények Fidesz általi megtrükközésére, az erről szóló hírekre utalt. Gulyás bejelentette, jövő szombaton, 18:00-kor újabb tüntetés lesz a Kossuth téren.

Márki-Zay Péter levelében üzent a tüntetőknek: szerinte senki nem számított a hódmezővásárhelyi győzelemre, csak úgy, mint arra, hogy az ellenzék megsemmisül a választáson. Kitartásra kérte a tüntetőket, és hogy építsenek együtt egy új hazát.

Miután Felolvasták Márki-Zay Péter levelét, Homonnay Gergely lépett a színpadra – miközben a tömeg azt skandálta: „Nem félünk!” Noha még van ereje a tüntetők „hangjának”, érzékelhetően sokan indulnak haza. Mintha mindössze azért jöttek volna, hogy megmutassák: sokan vannak azok, akik szerint elég volt a NER-ből. Mintha csak erre reagálna a színpadon szónokló Gyetvai Viktor: „Azért jöttünk el, hogy reményt mutassunk. Hogy nem kell innen elmenni!” Szerinte a legfőbb probléma, hogy a médiát megszállta a kormánypárt. Már most sürgette az ellenzéki együttműködést, hogy a következő választáson mindenütt csak egy jelölt legyen a Fidesszel szemben.

Két szónok között volt idő megkérdezni néhány tüntetőt arról: Mit remélnek a megmozdulástól nem sokkal az újabb kétharmadot hozó választás után? István, a harmincas fővárosi fiatal úgy vélekedik: - Ahogy a rendszerváltozás után a taxisblokád úgy ez a tüntetés is eredményt érhet el. Ha mást nem akkor talán annyit, hogy a kormány ráébred, még nem minden és nem mindenki az övé.

Fél kilenc körül a tömeg elénekli a Himnuszt, majd az Örömódát, a szervezők pedig bejelentik, hogy hivatalosan véget ért a rendezvény – legalábbis mára. A rendezők ugyanis jövő szombaton újabb demonstrációt tartanak. Miközben sokan hazaindultak, még ezrek skandálták: Mi vagyunk a többség.

Késő estére a legtöbb tüntető hazament, de százak sokáig kitartottak, sőt, a város több pontján folytatták a demonstrációt. Száz-kétszázan a Parlamentnél maradtak, ahol leültek a földre a velük szemben felsorakozó rendőrsorfalnál, mások a Fidesz-székházhoz mentek, és sokan az Oktogonnál táboroztak le.