Hétfőtől kopogtathatnak a revizorok a kiválasztott autó- és gumiszervizek, valamint autókereskedők ajtaján, miután a kockázatelemzést végző csapat ellenőrzésre "alkalmasnak" ítélte ezeket. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a vizsgálat megkezdése előtt a szektor minden tagjának majd egy hetet adott a hibák javítására, az alkalmazotti jogviszonyok rendezésére, illetve a bevallani elmulasztott adók megfizetésére - közölte még a hét elején Tállai András, a Nemzetgazdasági (NGM) államtitkára. A revizorok előzetesen már kiszúrták, hogy a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók a összesen 745 milliárd forint összegben szerepeltették helytelenül bevallásaikban az uniós beszerzéseiket, a bejelentett munkavállalók fele után nem vagy helytelenül nyújtották be a munkáltatói járulékbevallást. A kockázatos adózók kiválasztásában az online pénztárgépek adatai is segítették a NAV-ot, ugyanis ebben a szektorban 2017 január 1-jétől kötelező a használata. Igaz sok kis szervizben illedelmesen letakarva "védik" a drága masinát: ők a szürkegazdaság képviselői, míg mások a be sem regisztráltak a pénztárgép használatra.
A fekete gazdaságban tevékenykedők semmilyen adót, vagy járulékot nem fizetnek, így ők kívül esnek a NAV-traffipax fókuszán – jegyezte meg Erdélyi Péter, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. Az illegálisan beépített alkatérész értéke elérheti a 300 milliárd forintot. Ezeknek a szerkezeti elemeknek az eredete nem követhető, és a gyári alkatrészektől a legsilányabb utánzatokig terjed, ami jelentős balesetveszéllyel és környezeti kockázatokkal jár. Sok feketén bontott autóból származó alkatrészt is beszerelhetnek, hiszen Magyarországon 150-170 legális autóbontó működik, de majd’ ezer lehet az autókozmetikának, szerviznek álcázott, illetve a sufniban, a hátsó udvarokban kialakított illegális bontók száma. A költségvetés 100 milliárdos bevételkieséssel számolhat csak az áfa befizetés elkerülése miatt ebben a szegmensben – tette hozzá az MGE elnöke.
A fekete szervizekben dolgozó szerelők rövid távon azt hihetik, hogy jól járnak, hiszen zsebbe megkapják levonások nélkül a fizetésüket, de az illegális vállalkozók nem fizetnek utánuk semmilyen adót, járulékot és ezek az évek elvesznek a nyugdíj kiszámításánál.
Az egyesület elnöke szerint a legális vállalkozásoknál tavaly 10-20 százalékkal nőttek a bérek és idén is lesz fizetésemelés, mindez viszont a rezsióradíjak emelkedésével is jár. Nyugat-Európában a rezsióradíj átlagosan 100-110 euró, míg a hazai márka, illetve független szervizekben ez csupán 30-40 euró, miközben az alkatrészek, a szerszámok ugyanannyiban kerülnek itt is, mint a Lajtán túl.
A hazai autójavító- és alkatrészpiac-forgalom eléri az 1000 milliárd forintot, de a hivatalos dokumentumok szerint ebből mindössze 420 milliárdot tesz ki a legális csatornán keresztül értékesített rész – említette lapunknak Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) elnöke. A magyar gazdaságnak ma a feketepiaccal legfertőzöttebb területe ez a szegmens és az állam az elmúlt évtizedekben nem sokat tett, hogy ezen változtasson - tette hozzá.
Sok legális szerviz, alkatrészkereskedő a növekvő adó- és járulékteher miatt vonult illegalitásba. Tehették azért is, mert senki nem keresi azokat a szereplőket, akiknek nincs adószáma – jegyezte meg Gablini Gábor. Az adótraffipax az ő felderítésükre nem alkalmas. Az egyik megoldás lehetne az internet célzott figyelése, a hirdetések elemzése.
Jelenleg a megyei kormányhivatalok ellenőrzési és fogyasztóvédelmi főosztályai tartják nyilván a gépjárművel kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozásokat. Évente ellenőrzik ezeket a cégeket és erről jegyzőkönyv is készül. Ezek a vállalkozások rendelkeznek a javító szoftverekkel, számlázó programokkal, valamint online pénztárgéppel is.
A 3000-3500 legális szervizre 200 törvény, végrehajtási utasítás, rendelet vonatkozik, ami a fekete piaci szereplőket persze nem érinti – mondta a Népszavának Spingler Tibor, az Autószerelők Országos Egyesületének (AOE) elnöke. Az adózó szervizek jelentős költséggel szerzik be például a javításhoz nélkülözhetetlen szoftvereket, míg az illegális szereplők az internetről is meg tudják szerezni ezek többségét, természetesen szintén illegálisan. Az alkatrészeket is többnyire feketén szerzik be és áfát, járulékot sem fizetnek.
A közlekedés biztonságát közvetlenül érintő alkatrészeket nem szabadna bárkinek megvásárolni, csak akinek gépjárműfenntartó tevékenységre van jogosultsága, és ilyen tanúsítványt csak legális vállalkozás kaphasson – vélte Spingler Tibor. Az egyesület ezzel a javaslattal fordult az illetékes hatóságokhoz, de nem kaptak választ. Az iparkamara léphetne a szakma érdekében, de eddig az sem tett sokat - tette hozzá.
