Továbbra is jelentős bővülés látható az építőiparban, februárban 26 százalékos volt a növekedés, amiben a lakásépítéseket magában foglaló épületépítések is nagy szerepet vállaltak. A KSH legfrissebb adatai ugyanakkor a januári több mint 43 százalékos bővüléshez képest lassulást jelentenek.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az idén összességében legalább 15-20 százalékos növekedésre lehet számítani az ágazatban. Megjegyezte: a tavalyi eredményekhez nagyban hozzájárultak az uniós és az állami fejlesztések, idén viszont erősödhetnek a magánszektorban megvalósuló építőipari, ezen belül is a lakásépítési beruházások. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is: egyre égetőbbé válik az áfakérdés. A jelenlegi szabályok szerint csak a 2019 végig elkészült lakásokra vonatkozik a kedvezményes, 5 százalékos áfa, utána ismét 27 százalékra nő. Márpedig több lakásfejlesztő a kapacitáshiány miatt kénytelen volt már most átütemezni a kivitelezést, így több átadás 2020 utánra csúszhat. Ez - ha érvényben maradnak a mostani szabályok - a vevők számára több mint 20 százalékos áremelkedést jelenthet. A lakásépítési kedvet is befolyásolja az áfa körüli bizonytalanság, erre utal, hogy februárban az épületépítésekre vonatkozó új szerződések volumene 46 százalékkal esett vissza éves szinten.
Ezen visszaesés kapcsán Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az utóbbi egy évben több olyan hónap volt, amikor az épületépítésekre vonatkozó új szerződések volumene csökkent, de a mostani, februári hanyatlás messze a legnagyobb érték. Szerinte még kérdéses, hogy itt is átmeneti visszaesésről vagy trendfordulóról van-e szó. Az út-, vasút- és közműépítéseket magában foglaló egyéb építményeknél ugyanis februárban az új szerződések volumene több mint 50 százalékkal nőtt, vagyis a januári több mint 30 százalékos visszaesés ezen a területen átmeneti volt. Németh Dávid az épületépítésekre vonatkozó új szerződések számának visszaesését szintén az újlakások áfájának várható drágulásával magyarázza, ami miatt a beruházók a már megkezdett projekteket igyekeznek befejezni, és egyre kevésbé kötnek újabb szerződéseket. Megjegyezte: a választások utáni kormányzati nyilatkozatokból viszont arra lehet következtetni, hogy a demográfiái folyamatokat fontos kérdésként kezeli majd az új kabinet, az ezzel összefüggő intézkedések pedig a lakáspolitikát is érinthetik.
