Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) azt javasolja a kormányokból álló uniós testületnek (vagyis az Európai Tanácsnak), hogy állapítsa meg: Magyarországon fennáll a veszélye az európai értékek rendszerszintű, súlyos megsértésének. Az úgynevezett 7. cikkely szerinti szankciós eljárás következő szakaszának elindítását célzó javaslatot a holland zöldpárti Judith Sargentini jelentéstervezete tartalmazza, amelyről az első vitát csütörtökön tartották a LIBE szakbizottságban. A szöveget közvetlenül az ülés előtt kapták kézhez a képviselők.
A rövid, de terjedelmes mellékletet tartalmazó anyag 12 pontban foglalja össze a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat érő rendszerszintű magyarországi fenyegetéseket. A szakbizottság két hét múlva újabb vitát tart a jelentéstervezetről, majd júniusban szavaz róla. A teljes képviselőtestület elé szeptemberben kerül a javaslat. Sargentini vitaindítójában azt hangsúlyozta, a magyarok ma nem lehetnek biztosak benne, hogy egyenlő és tisztességes eljárásban részesülnek a kormányuk részéről. Kifejtette, hogy a dokumentum tényeken alapul, összeállításakor támaszkodott tekintélyes nemzetközi szervezetek elemzéseire. - Egyetlen uniós tagországnak nincs arra szuverén joga, hogy a polgárai alapjogait csorbítsa. Magyarországnak sem – szögezte le a képviselő, azt is kiemelve: a jelentés nem a magyar állampolgárokról szól, nem is egy pártról vagy politikusról, hanem a kormányzatnak az állampolgárokkal szembeni jogszűkítő lépéseiről.
A Fidesz pártcsaládjához tartozó néppárti Roberta Metsola hozzászólásában apróbb fenntartásokat fogalmazott meg, de nem vonta kétségbe a jelentés megalapozottságát. Jóval keményebben fogalmazott Frank Engel luxemburgi kereszténydemokrata képviselő, aki “gyűlöleten alapuló államnak” nevezte az Orbán-rendszert. “Ha Magyarország ma jelentkezne az EU-ba, nem vennék fel” - tette világossá a liberális Sophie in’t Veld. A vitában felszólalt szocialista és szélsőbaloldali képviselők is mind egyetértettek a 7. cikkely szerinti eljárás elindításának szükségességével, csak az euroszkeptikusok és a szélsőjobboldaliak fogták az Orbán-kormány pártját.
A fideszes Gál Kinga viszont “koncepciós pernek” nevezte a parlamenti eljárást, amely szerinte semmibe veszi a demokratikus választások eredményét. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy minden alapot nélkülöz az az interpretáció, mintha a tavaly ősz óta készülő jelentés egyfajta válasz lenne a Fidesz választási győzelmére: a jelentéstervezet vitáját a magyar kormánypárt kérésére halasztották a választások utánra.
Az ugyancsak fideszes Járóka Líviát az háborította fel, hogy a jelentéstevő — aki a szövegben bírálja a kormány romapolitikáját is — a cigányságot próbálja felhasználni arra, hogy a magyar kormányt üsse. (Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője a vita után “szégyenletesnek” nevezte, ahogyan az EP első roma származású képviselője próbálja kimosni a cigányok ellen is uszító Fidesz szennyesét.)
“A demokrácia nem egyszerűen a többség hatalma. Demokráciában a többség teret enged a másként gondolkodóknak. A választási győzelem felhatalmazza a nyerteseket, hogy alakítsák a politikát, de arra is, hogy gondoskodjanak minden egyes ember jólétéről” — válaszolta az ülés utáni sajtótájékoztatóján Judith Sargentini.
A jelentéstervezet súlyos kritikát fogalmaz meg többek között az egypárti alkotmányozással, a bíróságok függetlenségének csorbításával, a szociális és kisebbségi jogok korlátozásával, a manipulatív “nemzeti konzultációkkal”, a Fideszre szabott választási rendszerrel, a média helyzetével, a nők, a romák, az etnikai és szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével, a civilek háborgatásával, a családok erőszakos kilakoltatásával, az álláskeresési támogatás, a szociális segély és a minimálnyugdíj elégtelenségével kapcsolatban is.
