Jelentős változást jelentett a korábbi német álláspontban Angela Merkel kijelentése, miszerint „Az orosz földgáz tranzitja Ukrajnának bevételi forrás és stratégiai ügy, ezért Ukrajna további szerepének tisztázása nélkül “nem lehetséges” az Északi Áramlat-2 megvalósítása”. A német kancellár a módosulni látszó berlini álláspontot az ukrán elnök keddi berlini látogatása utáni sajtótájékoztatón ismertette. Közölte azt is, hogy nemcsak Petro Porosenkonak, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnöknek is elmondta mindezt egy nappal korábban, amikor hétfőn telefonon beszéltek.
Merkel bejelentése azért keltett meglepetést, mert az Északi Áramlat-2 terve, illetve a már megvalósult 1-es vezeték körül évek óta folynak a viták. Nemcsak Ukrajna, hanem a balti államok és Lengyelország is elfogadhatatlannak tartják, hogy az északi vezeték Ukrajnát kikerülve a Balti tengeren át direkt szállítson Németországba, ám Berlin mindeddig következetesen politikamentes gazdasági beruházásnak tekintette az ügyet és figyelmen kívül hagyta az érintettek aggályait. A projekt ellenzői szerint az Északi Áramlat-2 nem szolgálja az európai földgázellátás diverzifikálását, elmélyíti az Európai Unió, különösen pedig a közép- és kelet-európai országok energiafüggőségét Oroszországtól. Az is megfogalmazódott, hogy Németország ezzel a befektetéssel elárulja a közös európai érdekeket.
Hogy mitől változott hirtelen Merkel és Berlin álláspontja, az egyelőre nem világos, de amint az AFP francia hírügynökség fogalmazott, ez újabb potenciális feszültségforrás kialakulását sejteti. Ugyanakkor egyelőre nem ismert az sem, mennyire „örülnek” a német nagyvállalatok az új álláspontnak.
A legnagyobb német energetikai cégek ugyanis támogatják a projektet és részesei annak. Tavaly decemberben a Stralsund Bányászati Hatóság kiadta az építési engedélyeket az Északi Áramlat-2 német vizeken történő építésének megkezdéséhez, ezzel elindulhatott az első, 35 km-es szakasz építése. Márciusban az utolsó akadályok is elhárultak a Gazprom elől, a vezeték bővítése pedig azt jelentené, hogy többszörösére nőne Németország orosz gázimportja. Az északi Áramlat-2 mintegy 55 milliárd köbméter orosz gázt juttatna Németországba Ukrajna megkerülésével.
Az ukrán államfő keddi berlini vizitje előtt a Handelsblatt német lapnak adott interjújában leszögezte, az Északi Áramlat-2-vel Oroszország valójában gazdasági és energetikai blokád alá kívánja helyezni Ukrajnát.
Az új gázvezeték-páros kiépítése azonban nem csak azt eredményezné, hogy egyetlen útvonalra terelődne az Európának szánt orosz gáz 80 százaléka, illetve, hogy a Gazprom 40-ről 60 százalékra növelné részesedését a német piacon, hanem egyben azt is, hogy Ukrajna elesne a GDP-jének 2 százalékát kitevő jövedelemforrástól, ami végképp összeroppanthatná az ukrán gazdaságot. Szakértői becslések szerint Ukrajna évi 3,5 milliárd dollárt veszíthet az orosz gáztranzit megszűnése miatt.
2017-ben 93,5 milliárd köbméter orosz gáz ment át az ukrán vezetékeken, ami az elmúlt hét év legjobb mutatója. Csakhogy a Gazprom néhány hete váratlanul bejelentette, felbontja a 2019 végéig érvényes tranzitszerződést. Moszkva ezt büntetésnek szánta, válaszul arra, hogy a stockholmi gazdasági bíróság (amelyhez Ukrajna és a Naftogaz fordult) döntése nyomán a Gazpromnak 2,6 milliárd dolláros kártérítést kell fizetnie az ukrán Naftogaznak, amiért alulteljesítette a szerződésben rögzített tranzitszállításokat.
Bár Oroszország valamilyen szinten vélhetően fenn kívánja tartani az ukrán tranzit lehetőségét, de ha eredeti formájában valósul meg az Északi Áramlat-2, használatba veszik az ugyancsak startra kész Török Áramlatot, akkor ez leginkább csak a környező országok kiszolgálására korlátozódna. Ez a jelenlegi mennyiség 10, maximum 15 százalékát jelentené (legalábbis a Gazprom vezér, Alekszej Miller szerint), egyben halálos csapást mérne az ukrán gazdaságra.
