Továbbra is vitatják az ellenzéki pártok a választás végeredményét, a szavazókörökben tapasztalt furcsaságok miatt pedig a szavazatok újraszámolását követelik. A végső eredmények megváltozására azonban kevés az esély, az eddig ismertté vált több száz különös eset ugyanis nem érintene annyi voksot, hogy módosuljon a parlamenti helyek eloszlása. Az eddig ismertté vált számok egyébként azt mutatják, hogy nem történt rendszerszintű csalás.
Hadházy Ákos, az LMP volt társelnöke ennek ellenére nem is újraszámolást, hanem új szavazást szeretne elérni, mert - Facebook-oldalán közzétett véleménye szerint - csak így lehetne garantálni, hogy az állampolgárok továbbra is bízzanak a választások tisztaságában. A politikus az osztrák köztársasági elnök, Alexander Van der Bellen megválasztását hozta példaként, akkor ugyanis már az is elegendő volt az új szavazás elrendeléséhez, hogy néhány kis körzetben, valamint a levélben beérkezett szavazatokat is idő előtt kezdték el számolni.
A közel 11 ezer szavazókör jegyzőkönyveit egyébként szerdán kapták meg a pártok, a következő napokban pedig az összeset összevetik az elektronikus rendszerbe feltöltött hivatalos adatokkal.
A Magyar Szocialista Párt eddig két konkrét ügyben tett bejelentést. Az egyik esetben azt kifogásolták, hogy feltehetően Ukrajnából, szervezetten szállították a szavazókat, de az is visszás a párt szerint, hogy Pálffy Ilona nem volt hajlandó az MSZP-nek bemutatni az választási rendszer úgynevezett naplófájljait, ami bizonyította volna, hogy senki sem nyúlt be kívülről a választási informatikai rendszerbe. A párt szerda délután kapta meg a szavazókörök jegyzőkönyveit és rohammunkában elkezdték a feldolgozását.
A Jobbiknál is éjt nappallá téve ezt teszik - mondta el Jakab Péter szóvivő. A párt minden képviselője, képviselőjelöltje, jogásza ezen dolgozik napi 24 órában, keresik a gyanús egyezéseket és különbségeket a jegyzőkönyvekben. Jakab Péter szerint még a folyamat elején vannak, így becsülni sem lehet, hogy milyen nagyságrendben találtak anomáliákat az egyes szavazóköröknél. "Kár, hogy nem a NVI végzi ezt a munkát" - mondta Jakab Péter. Szerinte ugyanis a Nemzeti Választási Iroda felelőssége lenne, hogy a választás tisztasága ne csorbuljon.
"Az, hogy parlamenti listás pártok szavazatait, egyéni jelöltjeik voksait kamupártokhoz írják be, az milyen munka volt?" - tette fel a kérdést Jakab, aki arra is emlékeztetett, hogy az utolsó félórában százezres nagyságrendben tűntek el szavazatok a választási iroda adatbázisából, mondván, hogy a választókörökben rosszul striguláztak. "Ilyen mennyiségben nem lehet rosszul strigulázni. Valahol más volt probléma" - vélte a szóvivő.
Jakab Péter szóvá tette: a 11 ezer szavazókör jegyzőkönyve miért nem elérhető online? "Pálffy Ilona úgy csinál, mintha meglepetéssel érte volna a választás."
A pártok vélt szabálytalanságokról szóló bejelentéseiket a hivatalos végeredmény szombati kihirdetésétől számított három napon belül tehetik meg az egyéni választási bizottságoknál. Jogorvoslatért a Nemzeti Választási Irodához, végső soron pedig a Kúriához lehet fordulni. A Nemzeti Választási Iroda honlapja viszont - vasárnapi szétesése óta - csak korlátozott tartalommal érhető el, így nem látni azokat az elérhetőségeket, amelyeken keresztül jelezni lehetne a gyanús eseteket. A rengeteg furcsaság hatalmas jogi munkát is igényel, ezért Hadházy Ákos szerint ugyanaz a helyzet, mint a korrupciós esetekben: „annyi az ügy, hogy csak kapkodjuk a fejünket, kevés hozzá a jogász” – írta.
Ezt támasztja alá az a lista is, amelyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataira hivatkozva a nyugat.hu hozott nyilvánosságra. Ezen összesen 746 olyan szavazókör szerepel, ahol feltűnően magas az érvénytelen szavazok száma. A sor végén 3-4 százalékos érvénytelen szavazati aránnyal több száz település szerepel, de 71 körzetben érthetetlenül sok, 10 százalék fölötti arányban dobtak be hibás szavazólapokat az urnába. Ezen belül 16 körzet 20 százalék fölött produkált rossz szavazatokat. Nógrádban Dejtár, Somogyban Marcali, Baranyában Pécsudvard átlépte a 30 százalékos rontást, a szintén baranyai Bogdása voksolóinak pedig majdnem a fele: 47,83 százaléka érvénytelen szavazatot dobott be a gyűjtőládába. Az ellenzék most azt kutatja, hogyan lehetséges ilyen magas arányt „produkálni”.
Tóka Gábor politológus szerint elképzelhető, hogy a megszokottnál valamivel hanyagabb volt a választási adminisztráció, ám arra is rámutatott, hogy az elmúlt választásokhoz képest összességében nincs jelentős különbség az érvénytelen szavazatokat tekintve. Míg 2014-ben 1,09 százalék szavazott érvénytelenül listán, idén ez 1,24 százalék volt. Összességében az egyéni jelöltekre leadott voksok esetében sincs nagy eltérés: 2014-ben a képviselő-jelöltekre leadott szavazatok 1,18 százaléka volt érvénytelen, 2018-ban pedig alig valamivel több, 1,28 százalék.
