Ha egy Dieselgate-hez hasonló botrány még egyszer kirobbanna Európában, az átvert Volkswagen tulajdonosok a jelenleginél több és egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket vehetnének igénybe. Egyebek között ezzel indokolta az Európai Bizottság, hogy szerdán egy átfogó fogyasztóvédelmi csomagot terjesztett elő, amelyben számos jogszabályi változtatásra is javaslatot tesz. A módosítások uniós szinten biztosítanák a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat áldozatai számára az egyéni és a kollektív jogorvoslatot, valamint a pénzügyi kártérítést. Az uniós testület — amerikai mintára — bevezetné a csoportos jogérvényesítés lehetőségét, ám a tengerentúli modellnél jóval szigorúbb feltételekkel.
A svájci frank alapú jelzálog-hitelek miatt pórul járt magyarországi ügyfelek példáján bemutatható, mi változna a bizottsági javaslatok elfogadása után. Azt továbbra is a nemzeti — ez esetben a magyar — hatóságok dönthetnék el, hogy a hitelesek kezdeményezhetnek-e jogorvoslatot, illetve kérhetik-e az okozott kár megtérítését. Ha a hazai törvények ezeket lehetővé teszik, akkor a károsultak a jövőben összefoghatnának, és a kollektív jogorvoslat eszközével élve, egyetlen lépésben keresetet nyújthatnának be az illetékes bíróságon annak megállapítására, hogy a bankkal kötött szerződésük tisztességtelen feltételeket szabott, és emiatt valamilyen módon kártalanítani kell őket. A módosított uniós irányelv ráadásul azt is lehetővé tenné, hogy több tagállam károsultjai együtt vegyék igénybe a kollektív jogorvoslat eszközét.
A fogyasztóvédelmi csomagban az Európai Bizottság egyúttal kezdeményezi a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv módosítását is. Ennek nyomán jogszabályba ütközne, ha a kereskedők azonos néven forgalmaznák a jelentősen eltérő összetételű, de azonos nevű és címkéjű termékeket az EU különböző országaiban. Az előírások a jövőben is megengednék, hogy a gyártók a helyi ízléshez igazítsák az árucikkeiket, de tiltanák az alapvetően más minőségű és összetételű portékák árusítását. Mint beszámoltunk róla, Magyarország és más régióbéli tagországok tavaly panaszt emeltek Brüsszelben amiatt, hogy ugyanaz az élelmiszer rosszabb minőségben kapható a kelet-európai szupermarketekben, mint a nyugatiakban. Az Európai Bizottság felkarolta az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerek problémáját, és már több kezdeményezést tett a megszüntetésére.
