A vasárnap esti választási eredmények megerősítették, a jelenlegi választási rendszerben csak úgy remélhető a Fidesz-KDNP legyőzése, ha az ellenzék körzetenként csak egy jelöltet állít a kormánypárti indulóval szemben. A voksolás után ezért a kormányváltásban reménykedő szavazók dühe az ellenzéki pártok ellen fordult, számon kérve rajtuk az elmaradt koordinációt. Országosan 38 olyan választókerület van, melyben a kormánypárti jelöltnek a szavazatok felénél kevesebb is elég volt a Parlamentbe jutáshoz az ellenzék megosztottsága miatt. A somogyi 1-es körzetben, Kaposváron a Fidesz-KDNP-s Gelencsér Attila például a szavazatok 44,56 százalékát szerezte meg, míg az DK, az LMP, a Jobbik és az Együtt jelöltjeire 49,52 százalék voks érkezett, ha pedig a momentumos indulót is hozzávesszük, 51,03 százaléknyi választó szavazott az ellenzékre, meg lehetett volna szerezni a mandátumot.
- A pártok helyi embereinek nem volt beleszólásuk, kik induljanak a körzetben, minden a budapesti központokban dőlt el – mondta Kerepesi Tibor, az Együtt jelöltje. – Így fordulhatott elő, hogy a DK egy fővárosi orvost, László Imrét indította el a körzetben, akit a helyi választók nem ismertek, de budapesti jelöltet állított a Momentum is. Információink szerint a helyi DK-sok hiába tiltakoztak, nem sikerült meggyőzniük a pártvezetést. A Jobbik szerint a koordináció esélye akkor szűnt meg, amikor az MSZP és a DK felosztották egymás között a választókerületeket. Az MSZP eredendően amúgy Pintér Attilát, a szocialisták városi elnökét indította volna, aki több párt számára is megfelelő jelölt lett volna.
- Helyi szinten szóba került, hogy lehetne egy közös jelölt, de mi csak pártfüggetlen mögé álltunk volna be, s a támogatási formát is ki kellett volna találni, hiszen a Jobbik mind a 106 körzetben jelen akart lenni – jegyezte meg Kiss Tamás, a párt városi elnöke. – Kevés az esélye, hogy egy ilyen megállapodásra a pártközpontokban rábólintottak volna, pedig minden bizonnyal üzenetértéke lett volna a választók felé, hogy csak egyetlen jelölt áll szemben a kormánypárti indulóval.
- Ha (Pintér) Attila indul, könnyű lett volna a koordináció – állította Kerepesi Tibor -, s meg tudtunk volna egyezni, hogy őt támogassuk. Szerintem már az aláírásgyűjtések megkezdése előtt megszületett volna az egyezség, s jóval egyszerűbb lett volna a kampány, nem kellett volna az utolsó utáni pillanatokban is egyezkedni. Hasonlóképpen nyilatkozott Felder Frigyes, az LMP kaposvári elnöke is, aki szerint a hódmezővásárhelyi időközi önkormányzati választás után látszott, egyetlen ellenzéki jelölttel legyőzhetők a kormánypártok.
- Ehhez azonban országos megegyezés kellett volna, helyi alkukkal nem lehet kicsikarni a kormányváltást – magyarázta. – Mi nyitottak voltunk, hogy csak egy jelölt legyen, s mivel nyilvánvaló volt, Gelencsér Attila verhető, így abba is belementünk volna, hogy egy esélyes baloldali jelöltet támogassunk. Pintér Attila ilyen lett volna, erről voltak is informális egyeztetések, ám - mivel DK-s indult a körzetben -, tovább nem jutottunk.
- Minket arról sem kérdeztek meg, mit szólunk hozzá, hogy a DK-é lesz a körzet – mondta Pintér Attila -, s bevallom, eléggé mellbe vágott, amikor közölték Pestről, megszületett a döntés. Pedig Kaposvár ellenzéki szempontból különlegesnek számít, hiszen a 2016-os, gumiégető elleni tiltakozás óta remekül, más helyeknél sokkal szorosabban tudnak együttműködni az ellenzéki pártok.
- Valószínűleg koordinált indulással, a jelöltek taktikusabb visszalépésével sem lehetett volna meggátolni a Fidesz győzelmét, szépségtapaszként legfeljebb a kétharmados többséget tudták volna így elkerülni - mondta az egri Korózs Lajos, aki az MSZP pártlistáján bejutott a parlamentbe. Ő, aki a szocialisták erős emberének számít Heves megyében, nem indult egyéniben, helyette egy kevéssé ismert DK-s jelölt szállt ringbe. - Ha én indulok, akkor esetleg nem néhány, hanem, mondjuk, 15-20 százalékot elérhetünk, de a Fidesz akkor is győz. Egyszerűen nem találjuk a fegyvert az Orbánék által felépített, gyalázatosan aránytalan választási rendszer ellen - tette hozzá.
Korózs szerint hiába beszél ő igazságos világról vagy áll ki a kisnyugdíjasokért, a „faékszerűen lebutított” migránsozós üzenet főként azokat találta el, akik az alsó-középosztály alatti társadalmi csoportokban helyezkednek el. Ők nem olvasnak napilapot - a megyeit sem -, nem használnak közösségi médiát, nem tájékozódnak különféle rádióállomásokból, zömmel a köztévét nézik. Ebből pedig csak félelmeik és bizonytalanságaik megerősítését kapták: a szomszédasszony szerint jönnek majd a migránsok, és megerőszakolják még az öregeket is, na de hát ugyanazt mondta a tévé is, vagyis a hír igaz - zárul az efféle logikai lánc.
Köteles László, Komlóska polgármestere az ÚJ Kezdet színeiben, az LMP-hez csatlakozva indult egyéniben Zemplénben, s az LMP-s átlaghoz képest tíz százalékkal több szavazatot kapott ugyan, de vesztett. Arra a kérdésre, vajon könnyebb lett volna a dolga, ha mindenki visszalép a javára, azt válaszolta: igen, könnyebb lett volna, de milyen demokrácia az, ahol hitek és meggyőződések helyett „taktikai” szempontoknak kell érvényesülniük, hogy legyőzhessenek egy végtelenül igazságtalan választási rendszert. Ilyen demokráciából ő nem kér - tette hozzá.
